Fél éve, június 3-án kezdődött a meglepően magas kamatozású államkötvény, a MÁP Plusz forgalmazása. A lejáratig, öt évig megtartva a papírt 4,95 százalékos hozamhoz jutnak általa a befektetők, egyúttal megszűnt az azóta kibocsátott állampapírok kamata utáni személyijövedelmadó-fizetési kötelezettség, így ez immár nettó hozamnak tekinthető. Az államkötvényt, ahogy minden más, a piacinál magasabb kamatozású állampapírt csak magánszemélyek vásárolhatják.
Felmerül persze a kérdés, hogy miért volt szükség ilyen magas kamatozású papírra, amikor a piaci kamatszint ennél sokkal alacsonyabb, és az európai kamatkörnyezet sem mozdul felfelé. A cél az volt, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb része finanszírozza közvetlenül az államadósságot, ráadásul a korábbiaknál hosszabb lejáratra. A magas kamat és az ötéves lejárat együtt biztosítja ezt a célt: fél év alatt közel háromezermilliárd forint értékben vásárolt a lakosság a kötvényből, és ennek megújításával az államnak értelemszerűen csak öt évvel később kell foglalkoznia.
A lakosság közvetlen szerepének növelése azért merült fel igényként, mert míg tíz évvel ezelőtt az államadósság több mint felét a külföld finanszírozta, addig most ennek aránya már csak húsz százalék környékén van, így megnövekedett a belföldi megtakarítók szerepe. Ráadásul a lakosságnál indokolatlanul nagy összegű készpénz van, és ennek állampapírba terelése is cél volt.
Fotó: Kurucz Árpád
A MÁP Plusz sikerének meg is lettek a hatásai: egyrészt a lejáró korábbi állampapírok helyett MÁP Pluszt vásárolt a lakosság, emellett a befektetési alapokból, sőt a bankbetétekből is jelentős összeg áramlott az új állampapírba. A készpénzmennyiség csökkentése ugyanakkor eddig nem valósult meg, sőt időközben ötezermilliárd forint fölé nőtt. Vélhetően ez már nem az elérhető hozam szintje miatt van így, hiszen vonzó állampapírok voltak korábban is.
A lakosság teljes állampapír-állománya idén november végére 7900 milliárd forintra növekedett, ami először haladja meg a banki lakossági folyószámlabetétek szektorszintű állományát. A bankok számára ez kihívást jelent, mivel így forrásaik nehezebben bővülnek, miközben a hitelezés felfutása töretlen. A bankok ugyanakkor nehezen tudják emelni betéti kamataikat, hogy vonzóvá tegyék a bankbetétet.
