Féléves a szuperkötvény

Nagy sikert aratott a fél évvel ezelőtt útjára indított magas kamatozású lakossági állampapír, a MÁP Plusz. A lakosság közel háromezermilliárd forint értékben jegyzett belőle, és még legalább ugyanennyit meg lehet majd vásárolni a következő hónapokban-években.

Varga Mihály pénzügyminiszter is vásárolt a kedvező hozamú állampapírból Fotó: Kurucz Árpád

Fél éve, június 3-án kezdődött a meglepően magas kamatozású államkötvény, a MÁP Plusz forgalmazása. A lejáratig, öt évig megtartva a papírt 4,95 százalékos hozamhoz jutnak általa a befektetők, egyúttal megszűnt az azóta kibocsátott állampapírok kamata utáni személyijövedelmadó-fizetési kötelezettség, így ez immár nettó hozamnak tekinthető. Az államkötvényt, ahogy minden más, a piacinál magasabb kamatozású állampapírt csak magánszemélyek vásárolhatják.

Felmerül persze a kérdés, hogy miért volt szükség ilyen magas kamatozású papírra, amikor a piaci kamatszint ennél sokkal alacsonyabb, és az európai kamatkörnyezet sem mozdul felfelé. A cél az volt, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb része finanszírozza közvetlenül az államadósságot, ráadásul a korábbiaknál hosszabb lejáratra. A magas kamat és az ötéves lejárat együtt biztosítja ezt a célt: fél év alatt közel háromezermilliárd forint értékben vásárolt a lakosság a kötvényből, és ennek megújításával az államnak értelemszerűen csak öt évvel később kell foglalkoznia.

A lakosság közvetlen szerepének növelése azért merült fel igényként, mert míg tíz évvel ezelőtt az államadósság több mint felét a külföld finanszírozta, addig most ennek aránya már csak húsz százalék környékén van, így megnövekedett a belföldi megtakarítók szerepe. Ráadásul a lakosságnál indokolatlanul nagy összegű készpénz van, és ennek állampapírba terelése is cél volt.

Varga Mihály pénzügyminiszter is vásárolt a kedvező hozamú állampapírból
Fotó: Kurucz Árpád

A MÁP Plusz sikerének meg is lettek a hatásai: egyrészt a lejáró korábbi állampapírok helyett MÁP Pluszt vásárolt a lakosság, emellett a befektetési alapokból, sőt a bankbetétekből is jelentős összeg áramlott az új állampapírba. A készpénzmennyiség csökkentése ugyanakkor eddig nem valósult meg, sőt időközben ötezermil­liárd forint fölé nőtt. Vélhetően ez már nem az elérhető hozam szintje miatt van így, hiszen vonzó állampapírok voltak korábban is.

A lakosság teljes állampapír-állománya idén november végére 7900 mil­liárd forintra növekedett, ami először haladja meg a banki lakossági folyószámlabetétek szektorszintű állományát. A bankok számára ez kihívást jelent, mivel így forrásaik nehezebben bővülnek, miközben a hitelezés felfutása töretlen. A bankok ugyanakkor nehezen tudják emelni betéti kamataikat, hogy vonzóvá tegyék a bankbetétet.

Joggal merül fel a kérdés, vajon meddig lesz elérhető a magas kamatozású állampapír? Az állam forrásigénye véges, hiszen sokkal magasabb kamatot kell fizetnie rá, mintha az intézmények vagy akár a külföld számára bocsát ki állampapírt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tervei szerint 11-12 ezer milliárd forint a lakossági állampapír-állomány optimális mennyisége, és egyelőre még senki nem nyilatkoztak arról, mi lesz azt követően, ha ezt a szintet eléri az állomány.