Fellélegezhetnek a csirketartók

Épp időben lépett az Európai Parlament, megmentve ezzel az uniós baromfitartókat. A kereskedelmi megállapodást kijátszva ugyanis eddig dömpingszerűen érkezett Ukrajnából az olcsó és sokszor ellenőrizhetetlen minőségű csirkemell a közösség piacára. Az exportnyomás miatt a feldolgozók és az állattartók is nehéz helyzetbe kerültek. A módosított szerződésnek köszönhetően fellélegezhetnek az ágazat szereplői.

Északkeleti szomszédunknál nem lehet ellenőrizni, hogy mit kevernek a baromfik takarmányába Forrás: 123RF

Életmentő intézkedést jelenthet a hazai és az európai uniós baromfitartók számára, ha végre sikerül bezárni azt a kiskaput, amely a trükkös ukrán csirkeimport előtt az elmúlt években nyitva maradt – mondta el lapunknak Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke. Az Európai Unió és Ukrajna közötti kereskedelmi megállapodás jelenleg is hatályos változata szerint ugyanis a csontos csirkehús vámmentesen érkezhetett a közösség területére. Ezt kihasználva az ukrán feldolgozók tonnaszám szállították – elsősorban Lengyelországon és Szlovákián keresztül – az uniós piacra az olyan csirkemellet, amelyen „rajtafelejtették” a szárnytöveket, így csontos húsnak minősült az áru. A már említett kiskapunak köszönhetően két év alatt tizenötszörösére emelkedett az ukrán csontos csirkemell behozatala az unióba, ami az árakra is nagy hatással volt.

Bárány László szerint az elmúlt három-négy hónapban 300 forinttal csökkent a csirkemell kilónkénti ára az EU-ban. Ebből azonban a fogyasztók szinte alig érezhettek valamit, hiszen a különbözet jó részét a kereskedelem zsebre is vágta. A feldolgozók viszont egyre nagyobb bajba kerültek, s kénytelenek voltak a beszállítóikkal szemben is árat csökkenteni. – Nagy botrány volt készülőben, amelyet a mostani döntés szerencsésen megelőzött. A piacon ugyanis semmi sem indokolja az áresést: sem a takarmányárak, sem az energia- vagy bérköltségek nem csökkentek. Ráadásul a kereslet a sertéshús drágulása ­miatt a következő hónapokban várhatóan tovább nő majd – fogalmazott a szövetség elnöke.

Épp jókor jött tehát az Európai Parlament állásfoglalása. A testület a minapi plenáris ülésén döntött az uniós-ukrán kereskedelmi megállapodás módosításáról. A változtatás megakadályozná, hogy az Európai Unióba vámmentesen olcsó, kétes minőségű ukrán csirkemell kerüljön. A baromfihúsra vonatkozó új előírás szerint a csonttal és csont nélkül érkező csirkemell ezentúl egyazon vámkontingensbe tartozik, és mindkét húsfajta importja hozzáadódik az Ukrajnából az unióba vámmentesen behozható baromfihús-mennyiséghez. Ha a kivitel elérte a vámmentes mennyiség határát, onnantól kezdve a további termékek után vámot kell fizetniük az exportőröknek. A módosított szerződés a tanácsi jóváhagyás és az ukrán ratifikációt követően léphet életbe.

Északkeleti szomszédunknál nem lehet ellenőrizni, hogy mit kevernek a baromfik takarmányába
Fotó: 123RF

Győri Enikő fideszes EP-képviselő a jelentés ismertetésekor hangsúlyozta: a módosítással az EU szavatolja, hogy az uniós termelők védettek legyenek a túlzott csirkemell-behozatal ellen. Ukrajnának pedig a jövőben tisztességes szellemben kell együttműködnie az unió­val. – Büszkék vagyunk rá, hogy ezt az indítványt egy magyar európai parlamenti képviselő terjesztette elő, és reméljük, hogy a módosítás mielőbbi életbe lépése után megkezdődhet a konszolidáció a csirkemell piacán – fogalmazott a szakember.

Az ukrán export egyébként élelmiszer-biztonsági szempontból is számos kérdést vet fel. A hazai és az uniós állattartókat folyamatosan ellenőrzik a hatóságok. Emellett a felvásárlók is folyamatosan figyelemmel kísérik a szerződött partnereiknél az állattartás körülményeit, a takarmányok összetételét, Ukrajnából azonban gyakorlatilag nyomon követhetetlen áru özönlik a közösségbe. Itthon a gabonafélék száz százalékban mentesek a génmódosítástól, Ukrajnában viszont a kukorica, a búza, a szója és minden egyéb takarmánynövény garantáltan GMO-s. Nem lehet ellenőrizni, hogy mit kevernek a takarmányba. Az EU évekkel korábban betiltotta a húsliszt használatát a tagállamaiban, de hogy az ukrán farmokon ezt mennyire tartják be, azt nem lehet tudni. Ahogyan azt sem, hogy hányféle antibiotikummal kezelik a csirkéket.