Jó évet zártak a világ részvénypiacai

Az elmúlt tíz évben hozzászokhattunk a trendszerűen emelkedő részvényárakhoz, 2019 azonban ezen belül is kiemelkedő volt. A legfőbb ok a nagy jegybankok újra rendkívül lazává vált monetáris politikája, de a világgazdaság stabil állapota is feltétele egy ilyesfajta szárnyalásnak.

A hazai tőzsdén a fő húzóerő az OTP volt Fotó: Havran Zoltán

Kivételes éve volt a világ nagyobb tőzsdéinek, de sok kisebb piac is szépen teljesített, és ezzel nemcsak az évet készülnek csúcson zárni, hanem az évtizedet is, sőt sok egyedi részvény és tőzsdeindex egyenesen történelmi csúcson van. Mindez elsőre meglepőnek tűnik, ahhoz képest, hogy az év nagy részében milyen pesszimizmus övezte a világgazdasági folyamatokat, de szerencsére úgy tűnik, hogy a piacoknak volt igazuk: semmi különösebb alapvető gazdasági probléma nincs, recesszió vagy válság pedig végképp nem fenyeget.

A hegymenetet a világ legnagyobb piacai, az Amerikai Egyesült Államok tőzsdéi (a Nasdaq és a New York-i Értéktőzsde) vezették: a legfontosabb tőzsdeindex, az S&P–500 közel 30 százalékkal van magasabban, mint ahol az évet kezdte. Kétségtelen, hogy ez a példátlanul nagy szám részben abból adódik, hogy 2018 utolsó hónapjaiban igen nagy árfolyamesés zajlott, így az idei év elején ennek korrekciójáról volt szó, ugyanakkor a mostani 3230 pont körüli érték a tavalyi legmagasabb szintet is 10 százalékkal haladja meg.

Európa sem sokkal maradt le: a legfontosabb német index, a DAX, amely tavaly év vége felé szokatlanul nagyot esett, idén ugyancsak közel 30 százalékkal került feljebb, igaz, mindenkori legmagasabb értékét most csak megközelíteni tudta. A francia index ugyanakkor az amerikaihoz hasonlóan 10 százalékkal jutott tavalyi legmagasabb értéke fölé, és így örökös csúcson van.

A jelenség különösen annak tükrében nagy teljesítmény, hogy az emelkedő trend immár 2009 márciusa óta tart, ezalatt a főbb indexek 3-4-szeresükre emelkedtek. A tőzsdéken tehát páratlan aranykor zajlik, de tulajdonképpen ez mondható el a világgazdaság egészéről, minden aggodalom, illetve a néhány fejlett országban mutatkozó lomha növekedés mellett. Ilyen hosszú fellendülő szakasz ritkaságnak mondható a világgazdaság modern kori történetében.

A hazai tőzsdén a fő húzóerő az OTP volt
Fotó: Havran Zoltán

Az idei, a szokásosnál nagyobb tőzsdei emelkedésnek jól meghatározhatók az okai. Amellett, hogy a fundamentumok, vagyis a gazdasági környezet és az egyes cégek helyzete stabil, a fő ok az idén újra a piacra zúduló jegybanki pénz: amely élteti a tőzsdét, mint forrás a patakot. Az előző években az egészséges gazdasági helyzet miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed fokozatosan beszüntette rendkívül laza monetáris politikáját: a nulla százalékhoz közeli kamatot 2,5 százalékig emelte, az úgynevezett eszközvásárlási programot (melynek során fedezetlenül állampapírokat és egyéb eszközöket vásárolt) beszüntette, sőt megkezdte a fedezetlen pénz visszavonását. 2018-ban az Európai Központi Bank (EKB) is befejezte az eszközvásárlást, így tavaly év végére már elapadt a tőzsdéket éltető pénzeső, és be is következett az árfolyamesés.

A két jegybank megijedt az eső részvényáraktól: lassulástól, gazdasági válságtól kezdtek félni, ezért hirtelen irányt változtattak idén. A Fed három alkalommal is kamatot csökkentett és beszüntette a fedezetlen pénzek visszaszívását, az EKB pedig újraindította az eszközvásárlási programot. Friss pénz zúdult a piacokra, ami hozamra vadászva nem kis részben a tőzsdék felé vette útját, felhajtva az árfolyamokat a jelenlegi szintre.

A nagyobb egyedi részvények közül az Apple és a Facebook tűnt ki idén 80, illetve 57 százalékos emelkedéssel, bár kétségkívül mindkettő nagyot esett korábban. Ugyanakkor a hazai tőzsde is szépen teljesített: a BUX 46 ezer pontos értékével örökös csúcson van, ez a tizenegy évvel ezelőtti mélypont óta ötszörös értéknövekedés. A húzóerő az OTP volt, amely csak idén negyven százalékkal drágult, a 2009-es mélypontról pedig 12-13-szorosára nőtt az értéke.