Lesz-e Mikulás-rali a tőzsdéken?

Csúcson vannak az amerikai részvényindexek, és a pesti tőzsde is soha nem látott magasságokban van, leginkább az OTP miatt. Decemberben gyakran fordul elő a részvények drágulása, de kérdés, hogy ez idén is megtörténhet-e.

Az év vége felé haladva rendszerint a New York-i brókerek munkája is egyre több Fotó: Lucas Jackson Forrás: Reuters

A december rendszerint különösen érdekes hónap a tőzsdéken, miután a részvénypiacokon az év utolsó heteiben gyakrabban kerülnek az árfolyamok emelkedő trendbe, mint esőbe, és a stagnálás is ritka. Ez a megfigyelés leginkább az Egyesült Államok piacain érvényes, amelyeken messze a legnagyobb a tőzsdei forgalom és a bevezetett részvények száma. A világ más fontosabb piacai ritkán függetlenítik magukat az amerikai folyamatoktól.

Ezt a jelenséget el is nevezték Santa Claus rallynak, a hazai tőzsdei szakzsargonban Mikulás-rali az elnevezése. A jelenség okát régóta próbálják megfejteni, pontos válasz azonban nincs rá, éppen ezért kérdés, hogy az idén is elindul-e a folyamat mind a nemzetközi piacokon, mind itthon.

Ez az év két dologban eltér az előzőektől. Egyrészt nominálisan is örökös csúcsra emelkedtek az indexek Amerikában (egyúttal itthon a BUX is), másrészt a részvények fundamentálisan értékelve is drágák, akár az egy részvényre jutó eredményhez, akár az ugyancsak egy részvényre jutó árbevételhez viszonyított árat nézve. A jelenleginél magasabb értékeltség csak tavaly ősszel volt rövid ideig, tartósan pedig az ezredfordulón tetőző, úgynevezett dotcomlufiban (amikor az internetes, technológiai és telekommunikációs részvényeket gondolkodás nélkül vásárolták a befektetők, és később az árfolyamok összeomlottak).

Ilyen helyzetben logikus lenne, hogy most kicsi a további emelkedés esélye, inkább kiadós korrekció jöhet. Az első decemberi nap esést hozott, de ebből még természetesen nem sok következtetést lehet levonni. Van azonban egy olyan tényező idén, amelyik elősegítheti, hogy bármilyen drágák is a részvények, tovább emelkedjenek az indexek: miközben tavaly, illetve idén év elején a befektetők még arra számítottak, hogy a nagy jegybankok monetáris szigorítást hajtanak végre (vagyis kamatot emelnek), addig mostanra teljesen megváltozott a helyzet. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed többször, az Európai Központi Bank egyszer csökkentette az alapkamatot, miközben az egyik mértékadó kamata már eleve negatív volt. Ráadásul az EKB újraindította az eszközvásárlási programot, amelynek során fedezetlen pénzt pumpál a piacra. A pénztöbblet keresi a hozamot, és mivel a kamatok rendkívül alacsonyak, inkább a tőzsdére áramlik.

Az év vége felé haladva rendszerint a New York-i brókerek munkája is egyre több
Fotó: Reuters

Az amerikai tőzsdék legnagyobb befektetőguruja, Warren Buffett mindenesetre óvatos: alapjában rekordösszegű, 128 milliárd dollár készpénzt tart, a többi befektető figyeli, milyen stratégiát követ. Buffett pedig általában nem vesz fundamentálisan drága részvényeket, stratégiája konzervatív, és hosszú távon gondolkozik.

A Budapesti Értéktőzsdén a befektetési alapok részéről egyelőre erős a kereslet. Ez leginkább az OTP teljesítményén mérhető le, amelynek a részvényei a teljes forgalom több mint felét adják, vagyis amikor valaki a magyar piacon vásárol, akkor jellemzően OTP-részvényt vesz.

A bankpapír most csúcson van 14 ezer forint fölötti áron, de még messze nem olyan túlértékelt, mint az amerikai részvények.