Magyarország feltételekkel készen áll a klímaegyezmény aláírására

A magyar kormány készen áll a klímaegyezmény aláírására, amennyiben nem az emberekkel, hanem a „legnagyobb klímarongálókkal”, azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát.

Magyar Nemzet Online
Forrás: MTI2019. 12. 12. 13:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tett, és a kitűzött célok felé eredményesen, következetesen halad – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken.

Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért

A tárca közleménye szerint Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve, intézkedései vannak. Az ország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források.

A 2030-as uniós célkitűzéshez képest Magyarország többet is vállalt.

Vállalta, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni.

A magyar kormány mindenki véleményét fontosnak tartja, mindenkire odafigyel az éghajlatváltozás ügyében is, de az is egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes politikai nyilatkozatai valójában nem a klímaváltozás szembeni harc, hanem politikai harc részei – fogalmazott korábbi közleményében az ITM.

A tárca hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a kibocsátás-csökkentésben kiemelten jó eredményeket ér el Magyarország. Az üvegházhatású gázkibocsátás 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás-csökkentési értékével, és ezzel uniós összevetésben, Dániával holtversenyben a kilencedik helyen áll Magyarország.

Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent.

A klímasemleges energiatermelés tekintetében Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa. Egyebek mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Málta, Portugália, Spanyolország nemhogy nem csökkentette, hanem még növelte is üvegházhatású gázkibocsátását az elmúlt években – hívta fel a figyelmet az ITM.

A Nemzeti Energia és Klíma tervek előzetes bizottsági értékelése szerint az előrejelzések alapján egyes nyugat- európai tagállamok, úgy, mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország, nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátás-csökkentési céljaikat.

„Magyarország klímabajnok”

Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy a klímaváltozás nyertesei között legyen – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett Vállalkozások a környezetvédelemért című konferencián.

Magyarország 1990-hez képest 47 százalékkal növelte GDP-jét, ugyanakkor 7 százalékkal csökkent az energiafogyasztás és 32 százalékkal az üvegházhatású gázok kibocsátása. A világon 21 ilyen ország van – hívta fel a figyelmet Áder János.

Hozzátette azt is, hogy

2000-hez viszonyítva is jelentős a hazai fejlődés, 29 százalékos a GDP-növekedés mellett 24 százalékos a szén-dioxid kibocsátás csökkenése.

Áder János úgy fogalmazott, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján „Magyarország klímabajnok”.

Magyarország Feltételekkel készen áll a klímaegyezmény aláírására

Az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen és a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, ezáltal pedig a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50.000 milliárd forintra lenne szükség. Ez az összeg éves szinten nagyjából a GDP 2-2,5%-át jelenti.

A magyar állam csak akkor tudja támogatni a 2030 túlnyúló uniós klímavállalásokat, ha azt nem az embereknek kell megfizetni, hanem a szennyezőknek

mondta Gulyás Gergely a jubileumi 150. Kormányinfón.

Az elfogadhatatlan, hogy a magyar családok által fizetett energia és élelmiszerárak növekedjenek a klímavállalások miatt.

Az EU mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Hazánk a hatodik legalacsonyabb egy főre eső kibocsátási mutatóval rendelkezik az EU-ban, 1990 óta 30 százalékkal csökkent az ország szennyezése. Nem szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, hiszen a gazdagabb országok nagyobb szennyezők.

Magyarország számára elfogadhatatlan a kohéziós pénzek tervezett nagyarányú megvágása, ugyanis az egyelőre kevésbé jól teljesítő uniós tagországok megerősödésével egész Európa gazdasága sikeresebb lesz

- jelentette ki az igazságügyi miniszter Hágában, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák alkalmazására van szükség, amelyek révén radikálisan csökkenthető a Földön a szén-dioxid-kibocsátás.

A megoldás az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának a növelése oly módon, hogy közben a fosszilis energiaforrások használatának radikális csökkentésére van szükség. Ezért az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.