Kormányközi megegyezéssel importál munkaerőt Románia Indonéziából. A bukaresti fél elsősorban gyógyfürdős terapeuták, pincérek, segédszakácsok iránt érdeklődik. Jövőre egyébként harmincezer külföldi, nem európai uniós állampolgár kaphat munkavállalási engedélyt a munkaügyi minisztérium legújabb határozattervezete szerint. A statisztikák szerint főleg Vietnamból, Törökországból és Kínából érkeznek munkavállalók Romániába, ahol évek óta óriási a munkaerőhiány.
Bár az utóbbi években folyamatosan emelkedtek a fizetések az állami szektorban, s most éppen a minimálbér megemelésére készül a kormány, a fiatalok körében továbbra is magas az elvándorlási arány. A romániai társadalom az elmúlt évtizedben elöregedett. Az idei év első fél évében a munkaadók 97 ezer betöltetlen posztot jelentettek be, ami több mint harmincezerrel haladja meg a tavalyi értéket. Vasile Neagovici szakszervezeti vezető a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, a magánszektorban nagyon sokan dolgoznak minimálbérért, ez a fizetés azonban távolról sem ösztönzi a munkavállalási kedvet, a felelősségvállalást. „Ha a kormány nem tesz valamit, hogy az elvándorlást leállítsa, tíz év múlva már nem lesz, aki dolgozzon ebben az országban” – figyelmeztetett Neagovici.
Kerekes Kinga, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense a Maszol erdélyi hírportálnak azt mondta, hozzá kell szokni a külföldiek romániai munkavállalásának gondolatához. A szakértő ugyanakkor úgy látja, a munkásimport csak rövid távon és kismértékben jelenthet megoldást. Szerinte elsősorban a sok embert foglalkoztató ágazatokban, például a feldolgozóiparban vagy építőiparban jöhet számításba, hogy ilyen módon hirtelen nagyszámú munkaerőhöz jutnak. Mint mondta, a tömeges munkaerőimport azt is jelentené, hogy a romániai döntéshozók lemondanak arról a mintegy egymillió 15 és 34 év közötti polgárról, aki a statisztikák szerint inaktív. Ők többnyire szakképzetlenek, és a munkapiaci integrációjukat jelentősen megnehezítené, hogy nem szoktak hozzá a rendszeres munkához, de a szakember szerint munkahelyi képzéssel vagy gyors képzéssel és azt követő munkahelyi integrációval változtatni lehetne ezen a helyzeten.
