A várakozásokat meghaladóan nőttek a keresetek tavaly novemberben

Bodó Sándor államtitkár elmondta, nyolcvanhárom hónapja folyamatosan emelkednek a bérek, köszönhetően a kormány adópolitikájának, amely a cégeknek lehetővé teszi, hogy többet költsenek béremelésre.

Forrás: MTI2020. 01. 31. 11:12
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A várakozásokat meghaladóan nőttek a keresetek tavaly novemberben az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, és idén is 9 százalékot meghaladó lehet a növekedés.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az emelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatásának, illetve a novemberi bónuszfizetéseknek köszönhető. Az ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimum miatt is 9 százalékot várhatóan meghaladó bérnövekedést prognosztizál az idén, amely 5,5 százalék körüli reálbér növekedést jelent.

Horváth András összegzése szerint 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,9 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a magyar gazdaság történetében.

Kitért arra, hogy a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a magyar béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai reálbér, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt írta, hogy akár idén is kétszámjegyű maradhat a bérnövekedés, ami támogatja a fogyasztás tartós bővülését. Virovácz Péter kiemelte, a várakozásokat messze felülmúló bérkiáramlás elsődleges oka a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) drasztikus növekedése, elsősorban a költségvetési szférában. Az első tizenegy hónap adatát összegezve szinte biztosra vehető, hogy 2019 egészében 11 százalék felett marad a nettó bérek növekedése, ám az emelkedő infláció miatt ez a reálbérek szintjén 7,5 százalék körül alakulhat – közölte.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az átlagbérek emelkedése várhatóan 2020-ban is az inflációt érdemben meghaladó lesz, de a korábbiakhoz képest lassulhat. Hozzátette: novemberben az előző hónapokhoz képest gyorsult a bérek éves növekedési üteme, amiben szerepe lehetett egyedi kifizetéseknek, jutalmaknak is. A dinamika gyorsulásában most a közszférának volt nagyobb szerepe, de a versenyszférában is kismértékben gyorsult a növekedési ütem. A korábbi hónapoknál gyorsabb béremelkedés vélhetően majd meglátszik a karácsonyi időszak miatt a szokásosnál amúgy is erőteljesebb kiskereskedelmi forgalmon is. Idén kedvezőtlen világgazdasági folyamatok nyomán a bértárgyalások lassabban haladhatnak és az elmúlt években megszokottnál nehezebben juthatnak egyezségre a munkaadók és a munkavállalók – jelezte.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a fizetések emelkedése segíti a belső fogyasztás bővülését, ugyanakkor kockázatai is vannak. Egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt a béremelkedés mértékének megfelelően a termelékenységnek is javulnia kell, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. A K&H elemzője szerint 2020-ban további béremelkedés várható, részben a minimálbér és a garantált bérminimum újabb 8-8 százalékos emelése miatt. Ugyanakkor a bérdinamika lassulni fog, részben a visszafogottabb gazdasági növekedés következtében az inflációval számolt reálbér-emelkedés pedig 4-5 százalék körül lehet.

Nyolcvanhárom hónapja folyamatosan emelkednek a bérek, köszönhetően a kormány adópolitikájának, amely a cégeknek lehetővé teszi, hogy többet költsenek béremelésre – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.

Bodó Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentését kommentálva hozzátette: a tavaly novemberi béremelkedési adat a növekedési skálában is kiemelkedő, 13,9 százalékos bővülést mutat az előző év azonos időszakához képest.

A novemberi 403 500 forintos bruttó átlagkereset hátterében jól láthatóan az áll, hogy a cégek eredményes gazdálkodása révén novemberben prémiumokat, jutalmak adhattak alkalmazottjaiknak.

Elmondta: a keresetek emelkedése leginkább a pénzügyi szektorban, a bankszférában, az ügyviteli tevékenységgel foglalkozóknál figyelhető meg, a legkisebb növekedés pedig a szállodaiparban, kereskedelemben van. Feljövőben vannak a műszaki ágazatok, de az ismert munkaerőhiány miatt az építőiparban is jelentős béremelések történtek – fűzte hozzá.

Bodó Sándor kitért arra is, hogy a tartós fizetésemelkedésre többek között az is lehetőséget adott, hogy júniusban a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékponttal csökken.

KSH: 13,9 százalékkal nőttek a keresetek tavaly novemberben

Az export euróban kifejezett értéke tavaly novemberben 0,2 százalékkal nőtt, az importé 0,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 44 millió euróval javult és 484 millió eurót tett ki – jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az aktívum 16 millió euróval kevesebb az első becslésnél, amikor az export 0,1 százalékos és az import 0,8 százalékos csökkenését mérte a KSH.

Változatlan áron számolva a kivitel 1,1, a behozatal 2,4 százalékkal nőtt.

A forint árfolyama egy év alatt az euróhoz mérten 3,6 százalékkal, a dollárral szemben 6,5 százalékkal gyengült. A termékimport forintban mért árszínvonala 0,5, az exporté 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, a cserearány 1,9 százalékkal javult.

A tavalyi első tizenegy hónapban az export 4,4 százalékkal, az import 4,9 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A 4,851 milliárd euró exporttöbblet 287 millió euróval maradt el az egy évvel korábbitól.

A gépek, szállítóeszközök exportja 7,6 százalékkal nőtt és 11,284 milliárd euró többlettel járult hozzá az egyenleghez. A élelmiszerek külkereskedelme 1,951 milliárd euró aktívumot termelt, miközben az energiahordozók importtöbblete 5,015 milliárd euró volt, a feldolgozott termékek forgalmából pedig 3,666 milliárd euró deficit származott.

A közúti járművek exportja 13,0 százalékos emelkedéssel átlépte a 18 milliárd eurót, és a 2,3 százalékos importnövekedést beleszámolva 8,367 milliárd euró aktívumot termelt. A híradástechnikai eszközök exportja 26,2 százalékkal szárnyalta túl az előző év azonos időszakát és a szintén dinamikusan, 19,8 százalékkal megnőtt importtal együtt is 2,953 milliárd euróval javította a mérleget. Az energiafejlesztő berendezések forgalmából is 3,730 milliárd euró aktívum származott.

Az élelmiszerexport 9,6 százalékos növekedéssel csaknem elérte 7 milliárd eurót, az exporttöbblethez a 20,7 százalékkal megugrott gabonaexport 1,012 milliárd euróval a takarmányexport 413 millió euróval járult hozzá.

A feldolgozott termékek importtöbbletét a vas, acél színesfém és egyéb fémtermékek forgalmának 3,509 milliárd eurós deficitje szinte egyedül is megmagyarázza, a gyógyszergyártás 977 millió, a gumiipar 792 millió euró kiviteli többletével szemben a főképp a műanyag alapanyagok és termékek, illetve egyéb vegyipari importtöbblet áll szemben. Az energiaimport euróban 3,5 százalékkal, volumenben viszont 12,4 százalékkal nőtt. A tizenegy havi gázimport euróban számolva 12,0 százalékkal, az elektromos áram importja 10,7 százalékkal nőtt, a szén és a kőolaj importja csökkent.

Az Európai Unióba szállított magyar export 4,7 százalékkal nőtt, az import pedig 0,8 százalékkal elmaradt a 2018 január-novemberitől, így a forgalomban 10,923 milliárd euró aktívum képződött. Az EU-n kívüli országokba 3,4 százalékkal nőtt az export és 1,0 százalékkal az onnan jövő import, az egyenleg 6,073 milliárd euró deficitet mutatott.

Az ázsiai országokkal lebonyolított kereskedelemben 9,728 milliárd euró deficit képződött a 18,1 százalékkal nagyobb import és a 6,7 százalékkal zsugorodó export következtében. A Kínába menő magyar export 27,5 százalékkal visszaesett, miközben az import 19,4 százalékkal nőtt, a deficit pedig 4,585 milliárd euróra emelkedett. Dél-Koreával 12,2 százalékkal csökkent az export és 52,7 százalékkal nőtt az import, aminek eredményeként 2,195 milliárd euró importtöbblet támadt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.