A vártnál jobban nőttek tavaly a bérek

Ismét felülmúlta a várakozásokat a keresetek emelkedése: a bruttó átlagbér 11,6 százalékkal nőtt tavaly októberben az egy évvel korábbihoz képest, értékében pedig 8,5 százalékkal. Elemzők szerint idén sem zárható ki a két számjegyű átlagbér-növekedés, de a tavalyihoz képest némileg mérséklődik a dinamika.

MN_SABLON

Bruttó 365 100 forintra nőtt a bruttó átlagkereset tavaly októberre, ez 11,6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A 2019. január és október közötti időszakban a bruttó átlagbér kedvezmények nélkül 360 400 forintra, míg a nettó 239 700 forintra nőtt. A kedvezményeket is figyelembe véve az előbbi összeg elérte a 370 500 forintot, utóbbi pedig a 247 100 forintot.

– Némileg felülmúlta az elemzői várakozásokat a keresetek tavaly októberi emelkedése, a 11,6 százalékos növekedésre a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatottak – reagált az adatokra Horváth András.

A Takarékbank vezető elemzője kiemelte: a reálkeresetek így egy év alatt 8,5 százalékkal emelkedtek, 2013-tól 2020 végéig pedig elérheti a fizetések értékének növekedése a 61 százalékot. A rendszeres, tehát az egyedi kifizetések nélkül számolt bérek 2015 óta 52,5 százalékkal emelkedtek, ami a vezető elemző szerint példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében. Az idén lassulhat a keresetek növekedése, ám az újabb nyolcszázalékos bérminimum-emelésnek is köszönhetően várhatóan meghaladja a kilenc százalékot.

Ugyanakkor Horváth András rámutatott: a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a magyarországi béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgoz­niuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérjük. Ezt követően indulhatna figyelemre méltó visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítana. Ez enyhítené a vállalkozások toborzási problémáit, amelyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül, de vonakodnak elbocsátani még a gyenge munkaerőt is. A munkaerőhiány fokozatosan kikényszeríti a termelékenység növekedését is: egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló munkaerő a leghatékonyabban legyen foglalkoztatva. Másrészt a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami látszik is a beruházási dinamikán.

A bérek tavalyinál némileg lassabb, de továbbra is erőteljes növekedésére számítanak a Századvég elemzői is. Regős Gábor makrogazdasági üzletág-vezető szerint az átlagos növekedés megközelítheti a tíz százalékot, amelyben fontos szerepet játszhatnak majd a közszféra bérrendezései. A szociális hozzájárulási adó idei esetleges további csökkentése szintén a bérek növekedésének irányába hathat. A versenyszféra béremeléseit ugyanakkor mérsékli a külső környezet bizonytalansága.