Csúcson a tőzsdék: ennyi volt a háborús félelem?

A tavaly év végi nyugalom után hirtelen pánikot okozott a piacokon a kiéleződő közel-keleti konfliktus, azonban a befektetők még gyorsabban nyugodtak meg, mint ahogy megijedtek. A részvénypia­cok csúcsokat döntenek, az olajár egy nap alatt visszaesett a válság előtti szintre.

Már nincs világvégehangulat, ismét rángatják a papírokat a befektetők Fotó: MTI/AP/Seth Wenig

Az év első napjaiban váratlan meglepetésként érte a világot az iráni–amerikai feszültség végletekig való kiéleződése, így a múlt évben, különösen az év végén szakadatlanul emelkedő tőzsdei árak esni kezdtek, az olaj drágult, az arany mint hagyományos menedék­eszköz ára pedig egész nagyot ugrott. A világvége-hangulat azonban hirtelen megfordult: a részvénypiacok már kedden megnyugodtak, szerdán elképesztő emelkedésbe kezdtek, az olajár pedig hirtelen nagyot esett.

Úgy tűnik tehát, hogy a tőzsdei emelkedő trend immár olyan erős, hogy csak kétnapos mérsékelt emelkedést tudott okozni az iráni válság, utána viszont az amerikai tőzsdeindexek rögtön új történelmi csúcsra, az európaiak nagy része pedig új idei csúcsra emelkedett.

Már nincs világvégehangulat, ismét rángatják a papírokat a befektetők
Fotó: MTI/AP/Seth Wenig

Mindeközben az olajár is azonnal visszaesett: a Brent típus hetvenről 65 dollárra változott, ami azt mutatja, hogy a tavaly sokat emlegetett túlkínálat továbbra is jelen van az olajpiacon. A szerdán indult részvénypiaci rali tegnap folytatódott: az ázsiai piacok egy-másfél százalékkal emelkedtek, de a japán Nikkei index is több mint két százalékkal került feljebb.

Mi lehet az oka vajon, hogy ennyire erős az emelkedő trend? A legvalószínűbb magyarázat vélhetően az, hogy a piacon továbbra is sok elkölthető pénz van, miután a nagy jegybankok tavaly óta újra rendkívül laza monetáris politikát folytatnak.

Európában értékelhetetlen a kamatszint, és a fejlett országok állampapírhozamai továbbra is negatívak vagy nulla körül vannak, még a korábban igen kockázatosnak tartott olasz és görög tízéves állampapírok is csak 1,4 százalékos hozamot biztosítanak. Rá­adásul az Európai Központi Bank havi húszmilliárd euró értékben vásárol eszközöket, ezen belül túlnyomórészt állampapírokat, ez a pénz a helyét keresi a piacon, így nem kis részben részvényekbe vándorol.

Az amerikai alapkamat és a különböző lejáratú állampapírok hozama nem ennyire alacsony, de az 1,5-1,9 százalék közti mérték jóval kisebb, mint tavaly volt, a tőzsdék pedig évről évre jól teljesítenek, így egyre több befektetőt vonzanak.