Ma is sok a potyázó parkoló

Több pénzbehajtási eljárás indult tavaly, mint annak előtte. A friss adatok szerint 2019-ben majdnem 530 ezer esetben terelték jogi útra adósaik, nem fizető ügyfeleik ügyét a különféle hitelezők, elsősorban a közmű- és a telefoncégek. Egy esetkör makacsul tartja magát: a be nem fizetett parkolási bírságok miatt mostanában is sok eljárás veszi kezdetét.

Sokan úgy tartják, a közterület mindenkié, ezért nem hajlandók kinyitni a pénztárcájukat Fotó: Kurucz Árpád

Megugrott tavaly a pénzbehajtások száma – erről árulkodik az a friss kimutatás, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara készített lapunk kérdése nyomán. A statisztika szerint 2019-ben a pénzükre váró cégek és magánszemélyek megközelítőleg 530 ezer alkalommal kérték a közjegyzők segítségét a hiányzó összegek behajtásához. A hitelezők ugyanis a hivatalos embereknél kérvényezhetik az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását. Ez a dokumentum szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessen a – nem jelzáloghitelekből fakadó – követelések hatósági beszedése. Az ügyszám tavalyi emelkedése egyébként számottevő, a közjegyzők elé közel ötvenezerrel került több eset, mint a megelőző évben. Az emelkedés nagyjából tízszázalékos.

A folyamat mögött meghúzódó okokról az országos közjegyzői kamara vezetőjét kérdeztük. Tóth Ádám szerint több tényező is befolyásolhatta az ügymennyiség alakulását. – A fizetési meghagyásos eljárás gyors és kiszámítható procedúra, egyes hitelezők emiatt talán olyan tartozásokat is így próbálnak meg behajtani, amelyek más módon is beszedhetők lennének – vélekedett a kamara első embere. – Az ugyanakkor egyértelmű – folytatta –, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb eljárás tavaly is a kiegyenlítetlen rezsi- és telefonszámlák miatt vette kezdetét. Az esetek körülbelül kétharmadát kezdeményezték a közművállalatok és a távközlési cégek.

Sokan úgy tartják, a közterület mindenkié, ezért nem hajlandók kinyitni a pénztárcájukat
Fotó: Kurucz Árpád

Tóth Ádám egy esetkörről részletesen is beszélt. – Rendszeresek a parkolási büntetések miatt indult eljárások – kezdte az elnök. – Bárkivel előfordulhat, hogy sietség vagy más ok miatt elfelejti a parkolóórát, nem fizet a parkolásért. Az is megeshet, hogy a büntetés befizetésére szolgáló csekket az autós elkeveri, emiatt a parkolócég végül hivatalos lépéseket tesz. Időről időre találkozni ugyanakkor olyanokkal, akik szándékosan nem fizettek a parkolásért, és a büntetés lerovását is akarattal mulasztották el. Több ilyen érintett úgy érvelt: nem hajlandó fizetni azért, hogy a közterületen álljon autó­jával, az ingyenes parkolás ugyanis szerinte mindenkit meg kellene illessen – idézte fel Tóth Ádám. Hozzátette azt is, akad olyan, aki a pertől sem riad vissza, sőt inkább megfelelő felszólalási helyszínként tekint a tárgyalóteremre. Az elnök még megjegyezte: a fizetős parkolás ellen akár jogi fórumokon is fellépő személyek korántsem csak a vagyonosabbak közül kerülnek ki, a tapasztalatok szerint ez sokkal inkább felfogásbeli, mintsem pénzkérdés.