Nyerésre áll az ágazati különadó

Heteken belül megállapíthatja az Európai Unió Bírósága, hogy nem sértett közösségi jogot a magyar kereskedelemben 2010 és 2012 között alkalmazott ágazati különadó, holott a multicégek nyomására a progresszív adókulcsok miatt Brüsszel akkoriban kötelezettségszegési eljárás alá vonta hazánkat. Több külföldi nagyvállalat perre ment a három éven át a hazai költségvetésnek fizetett adó miatt, ezek közül a Tesco áruházlánc szénája áll most rosszul, a készülő ítélet ugyanis nagy valószínűséggel az Orbán-kormánynak ad majd igazat – tudtuk meg.

Tízmilliárdokról döntenek. Nem tetszett a nagy láncoknak a tíz évvel ezelőtti intézkedés Fotó: Teknős Miklós

Egy kapcsolódó ügyben hamarosan megállapíthatja az Európai Unió Bírósága, hogy a magyarországi kiskereskedelemben 2010 és 2012 között alkalmazott ágazati különadót ért támadások sem itthon, sem Brüsszelben nem voltak megalapozottak, így kiderülhet, hogy a progresszíven, árbevételhez viszonyítva megállapított adókulcsok más szektorok és más országok esetén sem sértik az uniós jogot. Erről egy, a luxembourgi bírák előtt lévő peranyaghoz csatolt főtanácsnoki javaslat szól – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az uniós testület tavasz eleji döntése azt is jelentheti, hogy az akkori kifogásokkal ellentétben a második Orbán-kormány által bevezetett közteher az egyes ágazatokban mégsem jelentette a kisebb piaci szereplőknek nyújtott tiltott állami támogatást. Hanem csupán arról volt szó, hogy a sávos adóztatás következtében, a kölcsönös köztehervállalás mentén a nagy forgalmú, tőkeerős, jellemzően több országban is tevékenykedő nagyvállalatoknak nagyobb arányban hozzá kellett járulniuk a 2010-re kifosztott államkasszához.

Tízmilliárdokról döntenek. Nem tetszett a nagy láncoknak a tíz évvel ezelőtti intézkedés
Fotó: Teknős Miklós

Az uniós bírák rövidesen a Tesco áruházlánc által a magyar adóhatóság ellen indított itthoni per részeként ismerhetik el ítéletükkel azt is, hogy a multik kifogásaival szemben a kiskereskedelmi különadó nem volt diszkriminatív és nem sértette az uniós letelepedés szabadságáról szóló közös pia­ci elveket sem.

Miután Brüsszel több nagyvállalat nyomására kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, az ágazati különadó kivezetése ellenére a londoni központú, hazánkban piac­vezetőnek számító üzletlánc az általa összesen befizetett, mintegy harmincmilliárd forintnyi különadó miatt jogi útra lépett, mert nem értett egyet a magyar adóhivatal ellenőrzése során megállapított adókülönbözet összegével.

Úgy tudjuk, hogy rövidesen Luxembourgban – ahogy az esetek kilencven százalékában – az uniós testület főtanácsadójának korábban nyilvánosságra hozott adószakmai javaslata alapján ítélkezhetnek. Juliane Kokott a bíróságnak küldött elemzésében a Tesco és így egyik, az ágazati különadó miatt perelő cégnek sem állapít meg kedvező tényeket, sokkal inkább azt képviseli, hogy az uniós szabályok alapján is a magyar kormánynak joga volt a sávos adókulcsok bevezetésére és az érintettektől a nagyobb adók beszedésére. Ily módon várhatóan a bíróság egyetért majd a Tesco ügyében eljáró magyar adóhatóság gyakorlatával is a fizetendő adó összegének megállapítására.

A döntést itthon számos szektorban és más országokban is visszafojtott lélegzettel várják, eleddig ugyanis nem derült ki egyértelműen a progresszív adóztatással kapcsolatos egységes uniós álláspont.

A több, még folyamatban lévő hasonló peres ügy mellett az ítélet nem csupán a magyar gazdaság szereplőinek, hanem régiós szinten is precedens értékű lehet. Például Lengyelországban, ahol még 2017-ben találták az uniós joggal ellentétesnek, ezért Brüsszelben megakadályozták a magyar mintára tervezett progresszív kiskereskedelmi különadó bevezetését.

Úgy tudjuk, a tescós üggyel egy időben tárgyalják a Vodafone által hasonló indokokból kezdeményezett pert is, amely a távközlési szektorban hasonlóan alkalmazott különadóról szól. Az uniós bíróság főtanácsnoka esetükben korábban a fentiek mellett annak is adott hangot, hogy az érintett közteher nem volt tekinthető hozzáadottérték-adónak sem, továbbá megerősítette, hogy a magyar adózási modell össz­hangban áll az uniós joggal.