Rejtőző génszerkesztés

A hagyományos GMO-khoz hasonló szigor vonatkozik az új, precíziós nemesítéssel előállított termékekre Európában, a szabályok kijátszása azonban nem tűnik lehetetlen feladatnak. Egy uniós jelentés szerint ugyanis ma egyetlen olyan módszer sem létezik, amelynek segítségével egy áruból ki lehetne mutatni, hogy az új eljárással készült, génmódosított összetevőt tartalmaz-e. Az ellenőrzési metódusok kidolgozását a magyar agrárkormányzat is sürgeti, a kérdésnek pedig az új EU-s stratégia, a Tanyától a tányérig program tárgyalása során is napirendre kell kerülnie.

Laborban ellenőrzik a magyar vetőmagot, de minden módosítást nem vehetnek észre Fotó: MTI/Balaton József

Valós veszélyt jelenthetnek a génmódosított összetevők kizárására, vagyis a GMO-mentességre az új eljárásokkal előállított termékek. Bár nemrég az Európai Bíróság is kimondta, hogy a génszerkesztésen alapuló precíziós nemesítési módszerekkel előállított növények is GMO-knak számítanak, úgy tűnik, hogy a jelenlegi eszközökkel lehetetlen kiszűrni ezen összetevőket a termékekből. A jelenleg hatályos európai uniós szabályozás alapján minden eljárás, amelyet irányított mutagenezis vagy génszerkesztés útján létrehozott szervezetekkel végeznek, géntechnológiai tevékenységnek minősül, így engedélyköteles az Európai Unió területén. A GMO Laboratóriumok Európai Hálózata 2019 áprilisában nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanakkor a génszerkesztett termékek nyomon követésével, azonosításával és mennyiségi meghatározásával kapcsolatban jelenleg csak elméleti megfontolások léteznek, konkrét kimutatási módszerek még nem állnak rendelkezésre.

Nagy István agrárminiszter a minap képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: a magyar kormányzat is szorgalmazza az ellenőrzési módszerek fejlesztését, kiterjesztését, hiszen ezek nélkül a szabályok végrehajtása is ellehetetlenül. A témában nemrég megjelent tanácsi határozat uniós tárgyalásakor Magyarország képviselte a leghatározottabban azt az álláspontot, miszerint a módszerek kidolgozására kiemelt hangsúlyt kell fektetni, az Európai Bizottság készülő jelentésének pedig erre is ki kell terjednie. A tárcavezető szerint az úgynevezett Farm to fork stratégia – ami hazánkban a Tanyától a tányérig nevet kapta – tárgyalása várhatóan ez év elején kezdődik, és ennek során sem lehet kikerülni a kérdést.

– A természeti értékeinket, a biológiai sokféleség megőrzését szem előtt tartó mezőgazdálkodásban rejlik a jövő, amely jó minőségű, biztonságos élelmiszereket állít elő. Ezért a magyar kormány mindent megtett és továbbra is megtesz annak érdekében, hogy az alaptörvényben lefektetett GMO-stratégiának érvényt szerezzen, a magyar álláspontot pedig megfelelő súllyal képviselje az európai uniós tárgyalások során – húzta alá a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években hazánknak sikerült kiharcolnia, hogy a génmódosított növények termesztéséről a tagállamok saját hatáskörben dönthessenek, a GMO-szabályozás ugyanakkor továbbra is az Európai Unió hatáskö­rében maradt.

Laborban ellenőrzik a magyar vetőmagot, de minden módosítást nem vehetnek észre
Fotó: MTI/Balaton József

A génszerkesztés valahol félúton helyezkedik el a hagyományos nemesítés és a génmódosítás általánosan elfogadott folyamata között. Míg a nemesítők egy növény különböző fajtáinak keresztezésével hoznak létre új hibridet, addig a génmódosítás során egy másik faj génjét laboratóriumi körülmények között hozzáadják a módosítani kívánt szervezetéhez. Ez utóbbi teljesen természetellenes eljárás. A génszer­kesztés ötvözi a két módszert: a természetes nemesítéshez képest a legnagyobb előnye, hogy rövid idő alatt elérhető a kívánt eredmény, a génmódosításhoz képest pedig az, hogy nem kerül be más fajgénszekvencia. Ugyanakkor a hátránya, hogy a természetes folyamatokba avatkoznak be a szakemberek, ami emberi mulasztással járó kockázatokat hordoz magában.

Nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is felhívta a figyelmet az új eljárás veszélyeire. A NAK szerint a technológia a mezőgazdaság és az egészségügy területét is érinti, az új piaci lehetőségek mellett azonban fontos etikai kérdéseket is felvetnek, így megítélésük továbbra sem egyértelmű. Az eljárásról az Euró­pai Unióban is egyre nagyobb vita bontakozik ki, a módszer támogatói ezért a múlt évben kérték Brüsszelt, hogy vizsgálja felül a génszerkesztés besorolását.

A már említett új európai uniós stratégia része az úgynevezett Európai Zöld Megállapodásnak (European Green Deal), amely meghatározó eleme lesz az Európai Bizottság következő ciklusának, így hatással lesz a közösség 2021 utáni költségvetésére is. A Tanyától a tányérig kezdeményezés célja többek között a fenntartható élelmiszer-előállítás biztosítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása például úgy, hogy segíti az ökológiai gazdálkodás elterjedését.