Versenyeznek a tiszta áramforrások

Továbbra is az egyik legjelentősebb karbonmentes áramforrás a nukleáris energia. Világviszonylatban a vízerőművek mögött a második helyet foglalja el, Európában pedig a megújuló források összesítve állítottak elő valamivel több villamos energiát, mint az atomerőművek.

kibocsátását takarították meg a nukleáris létesítmények Fotó: Havran Zoltán

A világszerte előállított szén-dioxid-mentes villamos energiának harmadát, az összes áram tizedét termelték az atomerőművek tavaly. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése alapján világviszonylatban a vízenergia volt a legnagyobb karbonmentes villamosenergia-forrás.

Európában tavaly is ez volt a legjelentősebb tiszta áramforrás, ám az összes villamosenergia-termelés harmadát nem érte el, csak néhány százalékkal marad el az összes megújuló részarányától. Az unióban a vízenergia szerepe csak valamivel több mint tíz százalék, a fosszilis alapú áram-előállítás továbbra is meghaladja a negyven százalékot. Három reaktor létesítése kezdődött el tavaly, és öt új egységet kapcsoltak hálózatra – idézte a jelentést honlapján a Paks II. Zrt. Világszerte az év végén 450 atomreaktor üzemelt 398,9 gigawatt (GW) beépített kapacitással, ami 2,5 GW-tal több az előző év végi adatnál. Az atomerőművek harminc országban működtek, és 28 tervezte, illetve dolgozott azon, hogy az energiamixébe – vagyis az energiatermelésben részt vevő különböző források közé – beépítse az atomenergiát. Ezek között négy országban – Bangladesben, Törökországban, Fehéroroszországban és az Egyesült Arab Emírségekben – az első atomerőmű építése zajlik, a két utóbbiban pedig már a befejezéséhez közeledik a projekt. Összesen 53 reaktor építése volt folyamatban tavaly világszerte.

Az elmúlt ötven évben ötvenötezer millió tonna CO2 kibocsátását takarították meg a nukleáris létesítmények
Fotó: Havran Zoltán

Reaktorok leállítását is hozta az előző év. Öt egységet, összesen 2640 MW kapacitást vontak ki végleg a rendszerből (összevetésképp: a paksi atomerőmű beépített kapacitása nagyjából 2000 MW). Ugyancsak öt reaktort kapcsoltak hálózatra – köztük a világ első úszó atomerőművét, a szibériai Pevekben szolgáló Akagyemik Lomonoszovot – összesen 5146 MW kapacitással, ami a leállított kapacitások közel duplája.

A Nemzetközi Energiaügynökség fenntartható fejlődés forgatókönyvében számol a nukleáris alapú áramtermelés részarányának növekedésével. Mint írják, 2040-ig a megújulók és az atomenergia felfuttatásával, illetve a szénalapú áramtermelés csökkentésével, valamint a szén-dioxidot befogó technológiák elterjedésével a villamos energia előállításának karbonkibocsátása világszerte háromnegyedével csökkenhetne húsz év távlatában. A szervezet számítása szerint 55 ezer millió tonna szén-dioxid kibocsátását takarították meg az atomerőművek az elmúlt ötven évben, ami megfelel az energiaszektor két teljes évi szennyezésének.

A paksi atomerőmű két új blokkja a számítások szerint 17 millió tonna káros anyag kibocsátását teszi elkerülhetővé.

Pénzügyi alap a hulladékkezelésre

A nukleáris hulladék elhelyezésének keretrendszerét az Ország­gyűlés által elfogadott dokumentum szabályozza, összhangban az európai ­uniós szabályozással – írta egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában Süli János. A paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy „A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikája” értelmében a szükséges forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap rendszere biztosítja, vagyis az atomenergia alkalmazói egy elkülönített állami pénzalapba fizetik be a fedezetet. A miniszter a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. által kezelt alapra utalt, amelybe a jogszabály szerint 1998. január 1-je óta érkeznek a befizetések. A cég honlapján a legutóbbi zárást jelzi: 2018. december 31-én az alapban 298,87 milliárd forintot tartottak nyilván.