A rugalmasság vált a mai munkaerőpiac hívószavává

Rugalmas munkafeltételekkel, kötetlen munkaidővel, otthoni munkavégzéssel lehetne tovább növelni a foglalkoztatottságot, a lazább feltételekkel ráadásul a fiatalokat is könnyebb megfognia a munkáltatónak. Ennek ellenére idehaza nem tárgya a szociális párbeszédnek a rugalmasság, ráadásul a munkáltatók sem válnának meg a jól bevált rendszertől. Hiába jellemző évek óta a munkaerőhiány, alig találni olyan állást, amely akár hetente fizet, akár rugalmas feltételeket kínál vagy részmunkaidőben is végezhető.

A fiataloknak vonzóbbak a lazább feltételeket, egyéni megállapodásokat kínáló állások Fotó: Teknős Miklós

A munkaerőhiány ellenére sem vált rugalmasabbá a hazai munkaerőpiac: noha a munkáltatók alig találnak megfelelő alkalmazottat, többségük elzárkózik attól, hogy lazább feltételekkel dolgoztasson – derül ki a felmérésekből és a rendelkezésre álló adatokból.

A vállalkozások többsége a bizalmatlanságot és a megszokást jelöli meg fő érvként. Azok pedig, akik dolgozni szeretnének vagy jövedelmük kiegészítésére másod­állást vállalnának, olyan munkahelyet keresnek, ami részidős állásban is elfogadható jövedelemkiegészítést kínál, és lehetőség szerint nem egyszer fizet egy hónapban. Bár a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy a munka és a magánélet összehangolásához lépésekre lenne szükség, ám erről nem folyik idehaza érdemi szociális párbeszéd, és még mindig nincs szó olyan ajánlásokról, programokról, amelyek a rugalmasság irányába vinnék a munkaerőpiacot, noha a jogszabályi környezet nem jelentene akadályt.

A felmérések szerint az inaktívak túlnyomó többsége azért sem helyezkedik el, mert nem szeretne teljes munkaidős, jellemzően heti negyvenórás állást vállalni. Korábban kényszer volt az alkalmi munka, ám a szakemberhiány miatt újra érdekében állna a munkáltatónak a beugrós munka. Ugyanakkor nem sok lehetőséget kínálnak a foglalkoztatók sem: az Eurostat adatai szerint átlagosan egy év alatt 290 ezren vállaltak alkalmi munkát. Az ideiglenes munkavállalás mindössze az alkalmazottak alig több mint hét százalékát érinti, ráadásul a szakszervezeti vélemények szerint többségük a valóságban alkalmazásban áll, csak a bejelentésüket oldja meg így a munkáltató.

A válság éveiben elérte ugyan a tíz százalékot az alkalmi munkavállalók aránya, ám a munkanélküliség időszakában azok kényszerültek bele átmeneti megoldásba, akik szerettek volna teljes állásban is elhelyezkedni, de nem volt lehetőségük. Az alkalmi munka aránya csak Romániában, Bulgáriában és a balti államokban alacsonyabb hazánknál, míg az uniós átlag több mint kétszerese.

Nem csak az alkalmi munkavégzés lehetősége hiányzik, sokan ugyanis a teljes munkaidős állásokat is elvállalnák, ha lehetőségük lenne az otthoni munkavégzésre az erre alkalmas munkakörökben. Ugyanakkor az uniós statisztika szerint a dolgozók mindössze 2,3 százalékának adatott meg a lehetőség 2018-ban arra, hogy otthon végezzék munkájukat. Ezzel a 27 tagállam közül a hatodik legkisebb eredményt értük el, a nyugati tagállamokban jellemzően tíz százalék feletti a nem székhelyhez kötött munkavégzés. Az uniós átlag 5,2 százalék, és inkább a nőkre jellemző. Nőtt viszont azoknak az aránya, akik ha nem is mindig, de legalább alkalmanként otthonról dolgoznak.

A fiataloknak vonzóbbak a lazább feltételeket, egyéni megállapodásokat kínáló állások
Fotó: Teknős Miklós

Megoldást jelentene idehaza az azonnali pénzkereseti lehetőség, tehát a heti fizetés mellett a részmunkaidő. A részidősök száma alig éri el a 190 ezer főt, tehát az alkalmazottak mindössze 4,9 százalékát érinti. Az Eurostat felmérése szerint három szempontot jelöltek meg a részmunkaidőben dolgozó magyar alkalmazottak, amiért nem vállaltak teljes állást: a betegséget, a gondoskodást családtagjukról, és hogy nem találtak megfelelő teljes munkaidős állást. A legtöbb részidős – az alkalmazottak fele – Hollandiában dolgozik. A legtöbb nyugat-európai tagállamban jellemző a nem teljes munkaidő, sőt ezekben az államokban éppen az jelent gondot, hogy nem alkalmazzák teljes állásban a munkavállalókat. Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb a részmunkaidő, ráadásul közülük sokan csak kevesebb munkaórára vannak bejelentve a munkáltató járulékfizetési szándéka szerint.