A rugalmasság vált a mai munkaerőpiac hívószavává

Rugalmas munkafeltételekkel, kötetlen munkaidővel, otthoni munkavégzéssel lehetne tovább növelni a foglalkoztatottságot, a lazább feltételekkel ráadásul a fiatalokat is könnyebb megfognia a munkáltatónak. Ennek ellenére idehaza nem tárgya a szociális párbeszédnek a rugalmasság, ráadásul a munkáltatók sem válnának meg a jól bevált rendszertől. Hiába jellemző évek óta a munkaerőhiány, alig találni olyan állást, amely akár hetente fizet, akár rugalmas feltételeket kínál vagy részmunkaidőben is végezhető.

A fiataloknak vonzóbbak a lazább feltételeket, egyéni megállapodásokat kínáló állások Fotó: Teknős Miklós

A fiataloknak vonzóbbak a lazább feltételeket, egyéni megállapodásokat kínáló állások
Fotó: Teknős Miklós

Megoldást jelentene idehaza az azonnali pénzkereseti lehetőség, tehát a heti fizetés mellett a részmunkaidő. A részidősök száma alig éri el a 190 ezer főt, tehát az alkalmazottak mindössze 4,9 százalékát érinti. Az Eurostat felmérése szerint három szempontot jelöltek meg a részmunkaidőben dolgozó magyar alkalmazottak, amiért nem vállaltak teljes állást: a betegséget, a gondoskodást családtagjukról, és hogy nem találtak megfelelő teljes munkaidős állást. A legtöbb részidős – az alkalmazottak fele – Hollandiában dolgozik. A legtöbb nyugat-európai tagállamban jellemző a nem teljes munkaidő, sőt ezekben az államokban éppen az jelent gondot, hogy nem alkalmazzák teljes állásban a munkavállalókat. Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb a részmunkaidő, ráadásul közülük sokan csak kevesebb munkaórára vannak bejelentve a munkáltató járulékfizetési szándéka szerint.