A következő nagy kibocsátó Franciaország volt 2017 elején, amely 22 éves futamidejű zöldállamkötvényt dobott piacra, hétmilliárd euró értékben. A befolyó összegből a francia kormány deklaráltan a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat szolgáló beruházásokat finanszírozza.
Még a jelentős kibocsátási összeget is háromszorosan túljegyezték, ami más, zöldkibocsátást tervező országoknak is biztató jel lehet. Ezt követte a Fidzsi-szigetek 2017. októberi kötvénykibocsátása, amelynek részeként a csendes-óceáni ország ötvenmillió dollár értékben vont be forrásokat zöldprojektek finanszírozásához. Eközben Kína a bankjain keresztül már 2015-ben és 2016-ban a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátónak számított.
Mennyire zöld az a zöld?
A norvégiai Cicero Nemzetközi Klímakutató Központ befektetéselemző részlege kategorizálta a klímabarát értékpapírok segítségével finanszírozott fejlesztéseket. Szerintük vannak világoszöld, középzöld és sötétzöld beruházások. Az első kategóriába tartozó megoldások éghajlatbarátak, de önmagukban nem járulnak hozzá a hosszú távú jövőhöz. Jellemzően a rövid távú üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentést célozzák.
Tipikus példája a hatékonysági beruházások a hajózási technológiákban. A második kategória beruházásai kedvezők, de nem hoznak valódi megoldást. Ilyenek az áthidaló technológiák, például a plug-in hibrid buszok. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és éghajlati szempontból kiemelkedően hatékony programok adják a harmadik kategóriát, amelyek megfelelnek hosszú távú jövőképnek. Ilyenek például a megújulóenergia-projektek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!