– Egy olyan szempontot említenék, amelyre a legtöbben nem is gondolnának, én is csak egy peres ügyben észleltem, hogy ez egyáltalán probléma lehet. Olyan esetről van szó, amikor az építkezés öt százalék áfával zajlik, de a fővállalkozó kivitelező személye még a szerkezetkész állapot elérését megelőzően megváltozik. Amennyiben a lakóház még nincs szerkezetkész állapotban a jogviszony megszűnésekor, akkor felmerülhet, hogy a már kibocsátott számlákat módosítani kell, és öt százalék helyett 27 százalék áfa fizetésére lesz köteles az építtető. Gondoljunk például arra, amikor az építtető azért mondja fel a kivitelezési szerződést, mert a fővállalkozó kivitelező súlyos hibákat követ el. Ha a felmondáskor nincs még tető az épületen, akkor az építtető nyakán marad a javítási költség, a már kifizetett vállalkozói díj, az új vállalkozó többletköltsége, akár még a normál áfakulcs megfizetésének kötelezettsége is. Ez olyan súlyú igazságtalan helyzet, amelyben a jogalkotónak is teendője van. Ezekre az esetekre olyan szabályozás lenne szükséges, amely kizárja ennek az „utolsó csapásnak”, vagyis a többletáfa megfizetésének a lehetőségét. Ilyenkor ténylegesen nem éri kár az államkasszát, hiszen lakóház épül, csak megszakad a folyamat. Azt is mondhatnánk, hogy a sarokba szorított építtetőn még az állam is keres, holott nem hiszem, hogy ez lenne a cél.