Többen takarékoskodnak

Jelentősen, mintegy 13 százalékkal, 66 százalékra növekedett két év leforgása alatt – 2017-től 2019 novemberéig – a magyar lakosság megtakarítási kedve. Honfitársaink számára továbbra is a biztonság, a kiszámíthatóság és a könnyű hozzáférhetőség a legfontosabb szempont, így nem csoda, hogy a folyószámla és az állampapír a legnépszerűbb megtakarítási forma.

MN_SABLON

A lakosság csaknem kétharmada tett félre valamilyen célra, ez a legutóbbi, 2017-es kutatás óta jelentős, 13 százalékpontos növekedés. A megtakarítás összege ugyanakkor nem változott érdemben: a lakosság 31 százaléka továbbra is kevesebb mint százezer forinttal rendelkezik, legfeljebb egymillió forintot a válaszadók 37, míg ennél nagyobb összeget 33 százaléka takarított meg – állapította meg a Budapest Alapkezelő legfrissebb reprezentatív, lakossági befektetéseket vizsgáló kutatásában.

Sokan még mindig nem fialtatják szívesen a pénzüket banki vagy befektetési konstrukciókban: a megkérdezettek 35 százaléka lekötés nélkül folyószámlán, negyedük pedig készpénzben tartja a megtakarításait, annak ellenére, hogy különben a kutatásban részt vevők számára egy befektetés esetében a garantált hozam kiemelkedően fontos. A befektetési eszközök között a legnépszerűbb az állampapír, amelynek aránya a megtakarítások között az elmúlt két évben négy százalékkal nőtt. A megkérdezettek csaknem negyede választaná ezt a lehetőséget, ami hét százalékkal több, mint tavalyelőtt. A többi lehetséges megtakarítási forma népszerűsége viszont jócskán elmarad az állampapírétól.

A tartósan alacsony kamatkörnyezet ellenére a lakosság nem vált elfogadóbbá a kockázatokkal szemben, a válaszadók továbbra is inkább az alacsony hozamú, de kiszámítható befektetéseket választják. A különböző lehetőségek közötti mérlegelésben a legfontosabb szempont a tőke biztonsága, ezt követi a garantált hozam és a likviditás. Csak a negyedik legfontosabb kritérium a várható magasabb hozam, bár a kutatás szerint a megtakarítási célú befektetéssel rendelkezők 51 százaléka nyitottnak vallja magát a kockázatokra.

A megkérdezettek hozamelvárását leginkább a korábbi tapasztalatok határozzák meg, ezt követi a személyesen érzékelt pénzromlás mértéke és csak utána következnek a hivatalos inflációs adatok. A kutatásban részt vevők legalább harmada igyekszik tájékozódni a pénzügyekkel, befektetésekkel kapcsolatban, főként az internet, az ismerősök és a családtagok segítségével. Kétharmaduk azonban nem rendelkezik friss információkkal.

Tarolt a szuperkötvény

A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint az elmúlt év végén a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona történelmi csúcsra ugrott, s meghaladta a 61 160 milliárd forintot, ami 11,1 százalékos bővülést jelent 2018 végéhez viszonyítva. A látványosan magas állományi adat igen jelentős mértékben köszönhető a tavaly júniusban piacra dobott szuperkötvénynek, azaz a Magyar Állampapír Plusznak (MÁP+). A statisztikák szerint 2019-ben 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint landolt állampapírokban, míg folyószámlákon csupán 21 forint. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Tavaly először fordult elő, hogy Magyarország legnépszerűbb megtakarítási formája már nem a folyószámlabetét, hanem az állampapír volt. A háztartások magyar állampapír-állománya 2019 végére 8047 milliárd forintra emelkedett, amiből 3196 milliárd forintot jegyeztek szuperállampapírban, pedig ahhoz csak június 3-tól lehetett hozzájutni a piacon.