Két évtizede kutatja az ultrarövid impulzusú lézertechnológia felhasználási lehetőségeit Krausz Ferenc. A fizikus az elmúlt időszakban olyan új lézerforrásokat és mérési technikákat fejlesztett ki társaival, amelyek lehetővé teszik a molekuláris ujjlenyomat felismerését. A kifejezés nem nyomozásra utal, hanem arra a tudományos feltételezésre, amely szerint az emberi vér molekuláris összetétele az ember egyedi, nemre, egészségi állapotra jellemző képét mutatja. A világ vezető tudományos lapjában, a Nature-ben megjelent tanulmány szerzői ugyancsak lézer segítségével vizsgáltak nagyon kis koncentrációban jelen lévő molekulákat, molekularendszereket. Állításuk szerint módszerükkel nagy érzékenységgel mérhetők biológiai minták, például folyadékok, sejtek, vékony szöveti metszetek molekuláris összetételének elváltozásai. Egyszerűnek hangzik, miközben olyan apróságnak tűnő problémára kellett megoldást találni, hogy a besugárzott jelnél milliószorosan gyengébb a vizsgált minta által kisugárzott jel.
– Kutatócsoportok évtizedek óta próbálják világszerte infravörös fénnyel biológia rendszerek molekuláris összetételét, illetve annak elváltozásait detektálni, az ebből nyert információt betegségek (lehetőség szerint korai) észlelésére felhasználni. Számos biztató kísérlet ellenére a mai napig nem sikerült áttörést elérni. Ennek legfőbb oka, hogy a hagyományos fényforrásokkal gerjesztett molekulák által kisugárzott jelek gyengék és nehezen választhatók el különféle zajforrásoktól. Ezzel kapcsolatosan jött az ötlet, hogy rövid lézervillanásokkal történő gerjesztés, illetve a molekuláris jelek mérése jelentősen növelheti a módszer érzékenységét. Ezt a feltételezést sikerült a közelmúltban kísérletekkel bizonyítani – tájékoztatott Krausz Ferenc.
A módszer alapjául szolgáló lézer, illetve lézeres méréstechnika kifejlesztése hat éve kezdődött, a fent említett kísérletek pedig 2018–2019-ben zajlottak. Ezek eredményei rendkívül biztatók, számos orvosi és biológiai alkalmazás lehetőségét vetítik előre. A budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. (a kft. mindössze jogi forma, valójában az alapkutatás és az alkalmazott kutatás határmezsgyéjén működő intézményről, nem pedig üzleti cégről van szó) azzal az elsődleges céllal jött létre, hogy az új eljárás folyadékbiopszián alapuló diagnosztikai alkalmazási lehetőségeit felkutassa.