Vérminták tesztelése lézerrel

Biológiai minták változásait észlelő új vizsgálati módszerről adott hírt a Nature. A cikk szerzői között van Krausz Ferenc, a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet vezetője és a Müncheni Tudományegyetem professzora mellett a budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa, Mihaela Žigman.

2020. 02. 13. 11:33
Nagy érzékenységgel mérhetők a sejtek, vékony szövetek összetétele, azok változásai Forrás: MUK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Nagy érzékenységgel mérhetők a sejtek, vékony szövetek összetétele, azok változásai
Fotó: MUK

A vérben lévő több tízezernyi különféle molekula döntő része (kis ingadozási tartományon belül) meghatározott koncentrációban van jelen az egészségesen működő szervezetben. Ezen molekuláris összetétel jelentős változása kialakulófélben lévő betegség következménye vagy előjele. – Módszerünk ezt az elváltozást detektálja minden eddiginél érzékenyebben, költségkímélőbben és megbízhatóbban. Víziónk, hogy egy napon minden embernek évente legalább egyszer megmérjük a véralapú molekuláris ujjlenyomatát. Ennek nyomon követése lehetővé teheti súlyos betegségek olyan korai stádiumban való felismerését, amikor még jó eséllyel gyógyíthatók vagy legalábbis súlyosbodásuk megállítható – reméli Krausz Ferenc. Ahhoz, hogy az elképzelés valóra válhasson, hogy a módszer egyre hatékonyabb és érzékenyebb legyen, sok tízezernyi vérminta tesztjére lesz szükség. Az erre vonatkozó klinikai kutatási programot hamarosan közzéteszik weboldalukon (mukkozpont.hu).

– Nem egyetlen molekula, hanem molekularendszerek meghatározására lehet alkalmas ez a vizsgálati módszer. Egyes vegyületek szerkezete, egymáshoz viszonyított aránya ugyanis eltér normál, illetve kóros körülmények között. A változás mértékéről a szakembernek hasznos következtetések vonhatók le – tájékoztatott Bódis József orvosprofesszor, államtitkár, a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektora.

A szülész-nőgyógyász a szakterületén is hasznosíthatónak tartja a lézeres molekulameghatározást. Pécsen egy évtizede kutatják a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött embriókat körülvevő tápoldatban található molekulákat. Elképzelhető, hogy Krausz Ferenc új módszerével minden korábbinál pontosabban meghatározhatják az ott található vegyületek mennyiségét, egymáshoz viszonyított arányát. Ezen információk elemzéséből kiderülhet, hogy melyik molekularendszerben fejlődő embrió beültetése vezet a legnagyobb eséllyel sikeres terhességhez.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.