Az elmúlt hetekben a tőzsdékkel együtt a kötvénypiacokon is komoly eladási hullám bontakozott ki, aminek hatására az árak megemelkedtek, így a hozamok csökkentek. A folyamat különösen erőteljes volt olyan országok államkötvényeinél, ahol a befektetők megijedtek, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt veszélybe kerülhet az adott államok fizetőképessége: Olaszországé, Görögországé, kisebb mértékben Spanyolországé és Portugáliáé. Hozzá kell tenni, hogy térségünkben is megugrottak a hozamok.
A folyamat azonban ezen a héten megállt, sőt, megfordult. Az államkötvények hozamai szinte mindenhol esnek, Ausztráliától Ázsián át Európa szinte minden országáig, és persze a világ legfontosabb piacán, az Egyesült Államokban is jelentős hozamcsökkenés alakult ki. Mi okozza ezt a jelentős vételi hullámot?
A folyamat önmagában kissé meglepőnek tűnik, hisz a járvány még messze nincs lecsengőben, a hatások még nehezen felmérhetők. Ahogyan még azt sem tudjuk, mikor állhatnak helyre a gazdaság különböző szektorai a fejlett országokban úgy, ahogy ez most Kínában zajlik. Ráadásul az sem tisztázott, hogy a most mentési céllal kibocsátott rengeteg jegybanki és kormányzati pénz mekkora hiányt, később megnövekvő fizetési kötelezettséget, és ebből adódó súlyos problémákat jelenthet (ahogyan ez Európa néhány országában a 2008-as válság után pár évvel megfigyelhető volt).
Azt tudjuk, hogy az amerikai kötvényeket nem elsősorban a befektetők kezdték venni: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed múlt héten megvásárolta a teljes, akkor megemelt 500 milliárd dolláros keretet, ezért is törölte el a lehetséges vásárlás felső limitjét, és a héten tovább folytatta a bevásárlást. Eközben a tízéves amerikai kötvény hozama hatalmas ingadozás után 0,8 százalékra süllyedt, ami ugyan magasabb, mint a negatív német vagy japán hozam, de sok befektető, köztük néhány nagyobb ország is megfontolja az eladást. Hiszen így most árfolyam-nyereséget könyvelhetnek el, és egyúttal likviditáshoz is jutnak, ami a mostani helyzetben igen lényeges szempont. A kötvények pedig, mint láttuk, a Fedhez kerülnek, így Amerika lényegében fedezetlen pénzből visszavásárolja államadósságát, amelynek a hosszabb távú hatásai egyelőre felmérhetetlenek.
