Cselekvési tervvel készülnek a cégek

Nehéz munkajogi helyzetet idézhet elő a koronavírus, mivel a hazai munkajog nem szabályozza az olyan speciális helyzeteket, mint a járványveszély. Ezért a jogi szakértők azt javasolják, a munkáltatók mielőbb dolgozzák ki egyéni cselekvési terveiket. A munkavállalók konkrét eset hiányában nem maradhatnak távol a munkájuktól járványveszélyre hivatkozva, a foglalkoztató pedig nem teheti ki őket fertőzésveszélynek.

A jóval alaposabb fertőtlenítés is előírássá válhat Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila

A munka törvénykönyve nem rendelkezik olyan speciális esetekről, mint a súlyos járványveszély, ezért a koronavírus magyarországi megjelenése miatt érdemes kidolgozniuk a vállalatoknak az úgynevezett pandémiás cselekvési tervet. Az iránymutatásban lehet meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek a járvány terjedésének megelőzéséhez, a veszélyeztetettség csökkentéséhez kellenek, vagy a fertőzés felbukkanása esetén szükséges teendőket, a felelősségi köröket és a döntéshozókat – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie ügyvédi iroda munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és Óváry-Papp Nóra, a munkajogi csoport vezető ügyvédje. A szakértők arra figyelmeztetnek, ellenőrizni kell a megfelelő belső kommunikációt és az esetleges munkahelyen kívüli munkavégzési feltételek működését, de gondoskodni kell az üzletmenet, valamint az üzleti utak és események esetleges átszervezéséről is.

A munkaadóknak kötelességük fenntartani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, ennek ráadásul a járvány idején fokozott jelentősége van. A Baker McKenzie arra emlékeztet, habár a vállalatok nem képesek megállítani a koronavírus terjedését, a munkavállalók részletes tájékoztatásával, a gyakoribb fertőtlenítőszer-használattal, valamint a székhely területére a belépés szigorúbb ellenőrzésével, akár átmeneti korlátozásával.

A jóval alaposabb fertőtlenítés is előírássá válhat
Fotó: MTI/Balázs Attila

A vállalatvezetés járványveszélyre hivatkozva mentesítheti a dolgozót a munkavégzés alól, ám az alapbér ilyen esetben is jár. Ideiglenesen elrendelhetik emellett – ahol lehetséges – az otthoni munkavégzést, ugyanakkor a munkáltatónak kell garantálnia a szükséges eszközök, feltételek meglétét. Általánosságban szabadságra is elküldheti a dolgozót a foglalkoztató, ám egy hirtelen cselekvést igénylő helyzetben a munkáltató a szabadnapok kiadására vonatkozó szabályok mindegyikét már aligha tudná betartani.

A munkavállaló helyzete nehezebb, mivel nem tagadhatja meg a munkavégzést konkrétumok nélkül, mindössze a vírusveszélyre hivatkozva. Ilyenkor a munkáltató jogszerűen szankcionálhat, beleértve a munkaviszony megszüntetését is, ám az nem világos, mikortól indokolt ez a munkavállalói magatartás. A dolgozókat ugyanakkor a vezetés egyedi mérlegelésével felmentheti időszakosan a munkavégzés alól. Mentesülhet a munkabérfizetés alól a vállalat, ha elháríthatatlan külső akadály miatt nem tud foglalkoztatni.

Azt azonban nehéz megállapítani, hogy az adott helyzet mennyire volt elháríthatatlan, a munkaadó megtett-e mindent ennek érdekében.