Januárban még sok vendégünk volt

Drámai keretet ad az időközben végzetes pusztítással berobbant koronavírus-járvány, illetve az ellene jelenleg is zajló megfeszített küzdelem kontinensszerte és idehaza a minap megjelent januári utasforgalmi jelentésnek. Remek kezdet után csapott le a villám: az év elején a tavalyi rekordok és európai díjak után még mindig csúcson volt a magyar turizmus, amikor csaknem 750 ezer ember, közülük 367 ezer külföldi fordult meg vendégként a kereskedelmi szálláshelyeken; összességében 15,1 százalékkal voltak többen, mint az előző januá­r­ban. Nem sokkal később alattomos és végzetes csapással gyűrte le a vírus az ágazatot, amely néhány hete még rohamléptekben haladt az áhított osztrák szint felé, most pedig számos szereplője a fennmaradásért küzd.

Nem is olyan távoli emlékképek a Várból. Jó ideig még nem hömpölyög a tömeg Budapest utcáin Fotó: Éberling András

Biztonságos híre és historikus értékei mellett a fejlesztések révén születő új élménylehetőségek miatt turizmusunk az elmúlt évben különösen vonzó lett a külföldiek szemében. Tavaly az is megfigyelhető volt, hogy a magyarok érdeklődése is saját hazájuk felé fordult, ez még a januári adatokon is meglátszik, amikor még nyoma sem volt a közelgő vészterhes időknek – akkor még több mint 12 százalékkal több belföldi turistát mértek szállodáink, mint 2019 elején, főként a Balaton környékén. Noha a koronavírus januárban már tombolt az egyik jelentős küldőpiacunkon, egyre inkább visszafogva az Európa-szerte közismerten egész évben utazgató-költekező kínai turistákat, a hazai szálláshelyek 11,9 százalékkal több vendégéjszakát értékesítettek az év elején, vagyis csúcsról indított a piac a szélsőségekkel teli évben. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a mostanra világméretűvé nőtt koronavírus-járvány negatív hatása az év első hónapjában még nem jelentkezett a vendégforgalomban, amely minden bizonnyal tovább szárnyalt volna hónapról hónapra a váratlan, márciusban már egyértelművé vált törés nélkül.

Nem is olyan távoli emlékképek a Várból. Jó ideig még nem hömpölyög a tömeg Budapest utcáin
Fotó: Éberling András

Januárban még úgy látták, hogy minden idők legjobb éve lesz az idei. Az ágazat viszont ötven nap alatt teljesen mélypontra került, és most négyszázezer ember munkája forog veszélyben – erről Guller Zoltán beszélt a távirati irodának. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta: abban bíznak, hogy júliustól a belföldi turizmus újraindulhat, de ez csak akkor sikerülhet, ha a bajba került cégek nem mennek tönkre és nem küldik el a munkavállalókat. Ezért létfontosságú a kormánytól szerdán kapott mentőöv az ágazatban, vagyis a munkáltatói járulékfizetési kötelezettség elengedése, a munkavállalói járulék jelentős csökkentése és a nyugdíjjárulék alóli mentesülés, továbbá az, hogy az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken. Ezek mind a túlélést segítő intézkedések. Szintén segít a felszínen maradni a vállalkozásoknak, hogy a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani és a bérleti díjakat sem lehet megemelni, valamint az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás szerdáig megkötött hitelei­nek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és az állam nem szed turisztikai hozzájárulást sem – idézte fel a vezérigazgató, aki úgy látja, hogy az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk az ágazat megtartásához, miután Budapest és a kiemelt turisztikai célpontok mostanáig jelentős bevételre tettek szert a turizmusból. Ezért azt kéri, hogy az önkormányzatok, különösen a főváros fontolja meg az iparűzési adó elengedését az ágazat szereplőinél – emelte ki Guller Zoltán.

Hozzátette azt is, hogy a lakosság azzal segíthet, ha az utazni készülők nem lemondják, hanem későbbre teszik hazai foglalásaikat, valamint ha házhoz szállítást rendelnek az éttermekből.

– A vállalkozásokat életben kell tartani az újrakezdésig – hangsúlyozta, erről azonban még messze nincsen szó, mivel szerinte még csak most jön a krízis mélye. Mint mondta, a hét végére vendégek hiányában várhatóan bezár a szállodák 75 százaléka, a jövő héten pedig valószínűleg már 95 százalékuk zárva lesz.

Szárnycsapások

Bizakodásra ad okot a nem túl távoli jövőt illetően, hogy Kínában már ébredezik a turizmus: az MTI azt jelentette, hogy a kényszerbezárást követően a hét elejétől több mint 3700 turisztikai látványosságnál várnak ismét látogatókat, ez az arány a kínai szárazföldi élménypontok majdnem harmadát jelenti. Az újranyitott turisztikai célpontok többsége szabadtéri terület, úgymint hegyek és parkok, ahonnan nem jelentettek az új koronavírushoz kapcsolódó megbetegedést. A kontinentális Kínában eközben korlátozott látogatószámmal csaknem 180 múzeum is megnyitotta kapuit, és újraindultak a kapcsolódó beruházások is.

Enyhülő prés

Nagy segítségnek tartják és értékelik a piaci érintettek a gyorsan meghozott gazdaságvédelmi intézkedéseket. – A válságban megtört cégek üdvözlik a munkavállalás feltételeinek könnyítéseit, a kedvezményeket és a hitelmoratóriumot, ami az állásukban bizonytalanok számára a megélhetés szempontjából jelent kapaszkodót ezekben az időkben – mondta a Magyar Nemzetnek Flesch Tamás a tegnapelőtt bejelentett mentőlépésekről. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint most minden ágazati szereplő kicsit fellélegezhet, és külön kedvező, hogy az első intézkedések között már a munkahelymegtartást támogató járulékkedvezményekről döntöttek. Ezzel együtt, mint mondta, még nem lehet hátradőlni. – A cégek elkezdhetnek számolni, hogy ezekkel a könnyítésekkel hány embert tudnak megtartani arra az időszakra is, amíg nincs vendég, nincs bevétel. Van még sok teendő az ágazat talpra állítása érdekében, szükségesek lesznek további lépések is, ezzel együtt a mostani gazdaságvédő csomag mindenképpen kedvező, örvendetes első lépés – vélekedett a szállodaszövetség elnöke. – Nagyon jó döntések születtek, könnyebb lett a cégek terhe és javultak a munkavállalók kilátásai. A vendéglátásban alig van bevétel, és rengeteg alkalmazott már most is szabadságon van, de így egy időre mindenki szabadulhat a prés alól, menthető jó néhány munkahely – ezt a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke mondta. Kovács László szerint a hitelekre vonatkozó általános moratórium rendkívül erős védőháló minden érintettnek, és a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok is hozzájárulnak a krízis kezeléséhez, de szükség lehet további intézkedésekre is, amikről zajlanak egyeztetések.