Zöld rendszám vagy izomautó

Hogyan kellene szűkíteni a zöld rendszám felhasználói körét úgy, hogy ne viselhessék azt csúcsteljesítményű, tankszerű, óriás ­SUV-k vagy szupersportkocsik? A kormány heteken belül nyilvánosságra hozza a részletszabályokat, azonban az egyik elektromos autósokat képviselő civil szervezet már most megosztotta javaslatait lapunkkal.

Kicsi, könnyű, egyszerű: a GreenGo VW Up!-jai ezután is biztosan megérdemlik a megkülönböztető táblát Fotó: Mirkó István

Azt szeretnénk, hogy ne a nagy teljesítményű dízelmotorral is felszerelt járművek legyenek olyanok, amelyek zöld rendszámmal közlekednek – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban, amikor közzétették a Jedlik Ányos-terv 2.0 változatát. Ez a terv tartalmazza a zöld rendszám használatának az új szabályait. Korábbi változata alapján alkották meg a most érvényes végrehajtási rendeletet. Eszerint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott környezetkímélő gépkocsikra világoszöld alapszínű, különleges rendszámtáblát adnak ki. Zöld rendszámra jogosult az összes tisztán elektromosan hajtott gépkocsi, a külső energiaforrásból feltölthető, tisztán elektromosan legalább 25 kilométer megtételére képes plug-in hibrid és a hatótávnövelő belső égésű motorral felszerelt, de akkumulátorról elektromosan legalább 50 kilométer megtételére képes elektromos autó. A zöld rendszám vonzerejét jó néhány, államilag garantált kedvezmény biztosítja. Ilyen például az ingyenes parkolás a fővárosban és egyes nagyvárosokban, településeken. Új autó vásárlásakor állami támogatás jár, amelynek mértéke a beszerzés időpontjában érvényes bruttó eladási ár 21 százaléka, 1,5 millió forintos összegig maximálva. Nincs regisztrációs adó, átírási illeték, gépjárműadó és cégautóadó.

A jelenlegi szabályozás azonban nincs tekintettel, talán nem is lehet tekintettel azokra a technikai-technológiai fejlesztésekre, amelyek az utóbbi időben a járműiparban végbementek. A tisztán elektromos hajtás esetében nincs is vita, azonban a hibrid hajtás olyan sokféle megoldást hozott a felszínre, amelynek már nem felel meg a szabályozás. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a közelmúltban közölte, hogy a kormány heteken belül előáll a zöld rendszám új szabályozásával, amelynek célja egyértelműen a szűkítés: a jelenlegi jogosultak körének a szűkebbre vonása úgy, hogy az eredeti cél, azaz a minél kisebb szénlábnyom a közúti közlekedésben, megvalósuljon. A Jedlik Ányos-terv 2.0 azonban nem tartalmaz semmilyen specifikációt arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen plug-in hibrid járművek nem szerezhetnek zöld rendszámot a jövőben, milyen tömeg és teljesítmény felett nem jár majd a megkülönböztető jelzés. Így egyelőre nem lehet pontosan azt sem megmondani, hogy mely, Magyarországon forgalmazott modelleket érinti majd a szigorítás. Márpedig a dolog természetéből adódóan éppen a részletek azok, amelyek meghatározzák, hogy a jövőben a kívánt célt szolgálja-e a zöld rendszám kedvezményrendszere vagy nem.

Kicsi, könnyű, egyszerű: a GreenGo VW Up!-jai ezután is biztosan megérdemlik a megkülönböztető táblát
Fotó: Mirkó István

Kíváncsiak voltunk, hogy az elektromos vagy hibridautót használók miként vélekednek a kérdésről, és megkértük a Magyar Elektromobilitási és Technológia Egyesületet, hogy mondja el, milyen szabályozással lennének elégedettek. Marsi Norbert, az egyesület társelnöke szerint a probléma az, hogy jelenleg számos olyan gépjárműmodell érhető el a vásárlók számára, amelyeket 3000-4000 köbcentis motorral szereltek, akár 680 lóerősek (például: Porsche Panamera Turbo S e-Hybrid), súlyuk elérheti a 2,5 tonnát is, de mert éppen 25-30 kilométeres, tisztán elektromos üzemmódban megtehető hatótávval rendelkeznek, jogosultak a hazai jogszabályok szerint a zöld rendszám használatára, annak minden előnyével. Marsi Norbert szerint az új szabályozásban érvényesítendő kritériumok a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a tisztán elektromos üzemmódban megtehető kilométerek növelése, a motor-lökettérfogat, a járműönsúly felső határának megjelölése lehet.

Ennek figyelembevételével az egyesület azt javasolja, hogy az új szabályozásban a saját tömegre vonatkozó felső korlátot két tonnában maximálják. Az elektromos üzemmódban megtehető hatótávot emeljék 25-ről 50 kilométerre. A 2000 köbcentiméter lökettérfogatnál nagyobb motorral szerelt hibrideket zárják ki. A belső égésű motor teljesítménye legfeljebb 150 lóerő (111 kW) legyen. A szén-dioxid-kibocsátás felső határa kilométerenként 50 gramm. A szabályozás ne legyen visszamenőleges hatályú.

Marsi Norbert szerint sok problémát megoldana, ha technikai-technológiai szempontból megbízhatóan működne, szabályozási oldalról pedig kötelezővé lehetne tenni az úgynevezett geofencinget, földrajzi alapú elhatárolást. Ez megoldaná, hogy a plug-in hibrid modellek a kijelölt területen belül kizárólag elektromos hajtást használjanak. A megoldás lényege, hogy amikor az autó navigációs rendszere érzékeli, hogy hatóságilag kijelölt, mondjuk, belvárosi övezetben tartózkodik az autó, akkor automatikusan átállíthatja a meghajtást tisztán elektromosra. Ez azonban gyökeresen újfajta gondolkodást követelne meg a használóktól: ha a korlátozott zónába való belépésre készülnének, előbb a célt a navigációs rendszerbe betáplálva, mintegy belépési engedélyt kérnének. Utóbbi csak akkor fogadná el azt, ha a fedélzeti rendszer meggyőződött róla, hogy a jármű rendelkezik megfelelő elektromos töltöttséggel a kijelölt távolság megtételéhez. Marsi Norbert szerint azonban ez már az önvezető rendszerek problémája felé viszi el a vitát.