A koronavírus-járvány miatt márciusban 56 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A hivatal ugyanakkor arra figyelmeztetett, a járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban kevésbé markánsan jelennek meg. A 2020. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 466 ezer fő volt. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2 százalék volt, amely az előző havi értékhez képest 0,9 százalékponttal csökkent, miközben a mérséklődés az előző év márciusához képest 0,2 százalékpontos volt. Az Európai Unió által is vizsgált 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 75 százalék volt az év első három hónapjában, tehát egyelőre nem csökkent az uniós célérték alá a mutató.
Márciusban 54 ezer fő vált inaktívvá és kétezer fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, tehát a KSH megállapítása szerint 56 ezer ember veszítette el állását. Az állástalanok átlagos havi létszáma 168 ezer fő, arányuk 3,7 százalékra nőtt, 0,2 százalékponttal emelkedett. A hivatal kiemelte: a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát, vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni. A KSH a nemzetközi definíciók szerint vizsgálja a munkanélküliséget, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint március végén 281 ezer nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak összesen, ami 0,9 százalékkal volt magasabb a februári adathoz képest.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, a magyar emberek munkahelyeit meg kell védeni, amennyi munkahelyet a koronavírus elpusztít, annyi új álláshelyet kell létrehozni. Emlékeztetett: az állami bértámogatási programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg munkavállalója munkaviszonyát és bért fizet az alkalmazott csökkentett munkaidejére, egyéni fejlesztési idejére. A munkavállaló pedig azt vállalja, hogy munkáját ellátja és a fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Az állam a kieső munkaidőre jutó bér hetven százalékát téríti meg, ez a segítség a rövidített idejű munkavégzés alatt jár legfeljebb három hónapig. Az államtitkár kiemelte: a bértámogatás akár több százezer munkahely megőrzését is szavatolhatja, azaz több százezer családnak jelenthet segítséget, illetve cégek tömegének biztosíthatja a túlélést.
