Légből kapott vádakkal illetik az 5G-t

Az 5G-re ellenségként tekintőknek új lendületet adott a koronavírus-járvány, ám az adótornyok a híresztelésekkel ellentétben nem terjesztik a kórokozót. A mobilkommunikáció legújabb generációja éppúgy rádióhullámokat használ, mint a korábbiak, a kibocsátás intenzitását pedig szabályozzák és ellenőrzik.

Falfirkával tiltakoznak Londonban. Néhányan a járványért is az új generációs mobilozást okolják Fotó: Reuters

Míg világszerte tudósok küzdenek azért, hogy kiderítsék az új koronavírusról a lehető legtöbbet, addig egyre többen gondolják úgy, hogy megfejtették a titkot. Az összeesküvés-elméletek sorát a járvány újabb taggal gazdagította, eszerint az ötödik generációs mobiltechnológia (5G), illetve annak terjesztői, az adótornyok és a távközlési vállalatok felelnek a pandémiáért. Az elmúlt hetekben több adótorony megrongálásáról és felgyújtásáról, a karbantartók zaklatásáról érkeztek hírek. Miközben a társadalom túlnyomó többségének magától értetődő, hogy elektromágneses hullámokkal nem terjednek a vírusok, egyesek mégis felvették a járványt is az 5G-nek felróható dolgok listájára a fejfájás, a hormonzavarok és a rákos megbetegedések mellé.

Félelem és megismerés

Az 5G kárhoztatása nem új keletű, gyökere a mobiltelefonálás elterjedésének hajnalára nyúlik vissza. Már akkoriban hallani lehetett itt-ott, hogy a rádióhullámok tulajdonképpen csendes gyilkosok: akik mobiloznak, azok megsütik az agyukat – idézte fel a Pont Most, a Magyar Telekom ismeretterjesztő blogja. Ám érdemes figyelembe venni azt, hogy a telefonáláshoz használt rádióhullámok káros egészségügyi hatását máig nem igazolta a tudomány. Másfelől pedig: a mobilok szélesebb körű használatának mintegy három évtizede alatt sem mutatott ki az adótornyok sugárzásához köthető betegségszám-emelkedést semmilyen egészségügyi statisztika.

Természetes persze az újtól, az ismeretlentől való félelem, ugyanakkor a megismerés vágya az emberiség fejlődésének egyik fő mozgatója. Az 5G témájában érdeklődők számára érdemes megismerni, illetve felidézni az elektromágneses sugárzás fogalmáról szóló ismereteket. Ezek alapja röviden így szól: az elektromágneses sugárzás hullám formában terjed, alkotóelemei a fotonok. A világűrben lévő teljes elektromágneses spektrumból a földi légkör rádióhullámokat, a látható fényt és az ahhoz közeli hullámhossznak kis részét (így az ultraibolya sugárzást) engedi át. Vagyis az elektromágneses sugárzás mindig is velünk volt.

Falfirkával tiltakoznak Londonban. Néhányan a járványért is az új generációs mobilozást okolják
Fotó: Reuters

Simogatás vagy pofon

Leszögezendő: nem létezik olyan, hogy 5G-sugárzás. Ez a mobilkommunikációs technológia éppúgy elektromágneses hullámokat – azon belül rádióhullámokat – használ, mint a korábbi mobiltelefonok generációja. Az 5G újdonsága az előzőekhez képest az, hogy jellemzően rövidebb hullámhosszú frekvenciát használ; Magyarországon jelenleg a 3,4 és 3,8 gigahertz közötti tartományt. A magasabb frekvencia pedig nem jelenti azt, hogy veszélyesebb. Ha ez így volna, akkor óriási veszélyt jelentene már az ember számára látható fény is, amely 400 és 790 terahertz közötti frekvenciájú elektromágneses sugárzás. Hiszen nem a sugárzás hullámhosszától, hanem annak energiájától függ, hogy káros-e vagy sem. Ennek érzékeltetésére szemléletes példát említett a Pont Most blogja: ha valakinek megsimítjuk az arcát, azt kellemesnek érzi, de azt már kevésbé, ha ugyanazzal a kézzel felpofozzuk.

Elővigyázatosság mindenek előtt

Azt pedig, hogy az emberi tevékenységből származó sugárzás milyen energiá­val kerülhet ki – vagyis hogy ne váljon „pofonná a simogatás” –, szigorú, nemzetközi intézetek ajánlásai alapján hozott nemzeti jogszabályok korlátozzák. Ezek betartását Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ellenőrzi. Vári Péter műszaki főigazgató-helyettes elmondta: a határértékekre vonatkozó nemzetközi ajánlások számolnak – az elővigyázatosság elve alapján – a tudományos bizonytalansággal, van, amikor az ajánlott és a kutatások alapján megállapított határértékek között ötvenszeres védelmi szorzótényezőt alkalmaznak.

Az NMHH már a rádióállomások engedélyezésénél megköveteli a lakossági sugár-egészségügyi határérték-igazolásokat. A hatóság hetente tíz-tizenöt alkalommal, szúrópróbaszerűen méri a lakosság kitettségét a mobil-bázisállomásokat övező közterületeken és ingatlanokban, majd az eredményeket a honlapján közzé is teszi. Az elmúlt évek több ezer vizsgálata közül egy sem mutatott sugár-egészségügyi határérték-túllépést a vezérigazgató-helyettes elmondása szerint.