Külföldi és hazai érdekek a különadónál

Az elmúlt évek fogyasztásbővülése nyomán évről évre jócskán emelkedett a különadóval érintett cégek nyeresége.

Visszaesés. A dolgozói érdek igen, a nyereség nem sérülhet? Fotó: Havran Zoltán

Lehet látni a nagy kereskedelmi üzletláncok nyilvános mérlegében, hogy az elmúlt évek dinamikus fogyasztásbővülése nyomán évről évre jócskán emelkedett a különadóval érintett cégek nyeresége, és a profitrátájuk is rendre meghaladta az anyaországban mértet – mondta lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba annak kapcsán hívta fel erre a figyelmet, hogy az ágazatban lévő másik dolgozói érdekképviselet a sajtóban azt közölte: a kormány által bevezetett válságkezelő intézkedés, a különadó miatt megszorítások jöhetnek az áruházláncoknál.

Visszaesés. A dolgozói érdek igen, a nyereség nem sérülhet?
Fotó: Havran Zoltán

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének képviselője a Népszavának fejtette ki, hogy különadóként többet kell befizetniük a nagy láncoknak a járvány elleni védekezési alapba, mint amennyit az idén bérfejlesztésre költenek a cégek, a két legnagyobb szereplőnél előbbi nyolc-, utóbbi hétmilliárd forint körül alakul. Ennek a végén a dolgozók ihatják meg a levét, mert elmaradhatnak a béremelések, sőt csoportos létszámleépítések is jöhetnek az élelmiszer-kereskedelemben, amely egyébként „a különadó nélkül viszonylag jól átvészelte volna a koronavírus-járványt” – fogalmazott Karsai Zoltán.

Bubenkó Csaba ezzel szemben rámutatott: az egyik legnagyobb barkácsáruházlánc adózás utáni eredménye például 2015 és 2018 között 61 százalékkal nőtt a magyar piacon, miközben a multivállalat személyi ráfordításai abban az időszakban csak 38 százalékkal emelkedtek. Két évvel ezelőtt az elért nyereség 99,4 százalékát, azaz nyolcmilliárd forintot vett ki a magyar leánycégből a tulajdonos osztalék formájában. A kivont összeg alig maradt el a csaknem 1900 dolgozó egyévnyi személyi költségétől a láncnál – mutatott rá a KDFSZ elnöke, megjegyezve, nem volt egyedi eset, hogy a multicégek jellemzően milliárdokat kerestek az itteni érdekeltségeken.

Az egyik legnagyobb élelmiszer-forgalmazó vállalat tőkearányos profitja pedig hazánkban csaknem két és félszerese volt az anyavállalat eredményének, ez abban az évben közel tízmilliárd forint osztalékot jelentett a cégnek. – Egy szakszervezet akkor teszi a dolgát, ha nem fogad el félrevezető indoklást, és nem mond le jó előre a munkavállalók béremeléshez való jogáról, főleg nem növekvő infláció idején. Ezzel együtt nem azt mutatják a közgazdasági kimutatások, hogy a különadó hiányában megtakarított pénzt elsősorban a dolgozókra fordítanák – jegyezte meg.

Bubenkó Csaba felidézte, hogy tavaly és az előző évben az ágazat árbevétele jelentősen tovább nőtt, a ­2020-as eredmények kapcsán azonban még nagy a bizonytalanság, habár az óvatos becslések szerint is 4-5 százalékos folyó áras bevételnövekedés várható összességé­ben. Mint mondta, idén a munkahelyek megőrzése, a bolti dolgozókat fenyegető megbetegedés kockázatainak kivédése és a többletmunkák, vállalások méltányos anyagi kompenzálása az, amit el kell érni a multiláncok magyar alkalmazottai javára, míg az indokolatlan pánikkeltés ront a helyzeten.