A magyar növekedés a régió élén maradt – videó

A hazai teljesítmény közel öt százalékponttal haladta meg az uniós átlagot.

Forrás: facebook.com/VargaMihalyKepviselo

2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.

A járvány a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott.

A piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar adta a húzóerőt.

Az első negyedéves magyar teljesítmény közel öt százalékponttal haladta meg az uniós átlagot.

Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euró övezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent.

Elhúztunk a visegrádi országok mellett is: A lengyel növekedés lassult, a cseh GDP visszaesett, míg a szlovák gazdaság összeomlott.

Magyarország bruttó hazai terméke 2020 első negyedévében a nyers adatok szerint 2,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – ismertette első becslését a Központi Statisztikai Hivatal.

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene.

A vártnál jobb lett az eredmény

– Az első negyedévben a gazdaság teljesítménye a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt, így a koronavírus egyelőre a vártnál kisebb károkat okozott, a negyedéves visszaesés is minimális volt. A vírus az egyes nemzetgazdasági ágakra eltérő hatást gyakorolhatott, a növekedésben a húzóerőt egyértelműen a piaci szolgáltatások jelentették, ezen belül is például a kiskereskedelem, míg a turizmus hozzáadott értéke már vélhetően csökkent – reagált az adatokra Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Ismertette: Az ipar teljesítménye bár érdemben nem nőtt, de nem is csökkent, az ágazat a kedvezőtlen körülmények közt is kitartott. Felhasználási oldalról vélhetően a fogyasztás lehetett a húzóerő. A második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon is csökkenni fog, ennek csak a mértéke kérdés, amely azonban a korlátozó intézkedések feloldásától, az élet újraindulásának ütemétől és a külső kereslet alakulásától függ. Ugyanakkor az egyes ágazatok visszaesése eltérő lehet, a turizmust például a károk súlyosabban érintik majd. – Az év egészét nézve szintén mérséklődő gazdasági teljesítményre számítunk, ám a csökkenés mértéke az első negyedéves adatok fényében a korábban vártnál kisebb lehet – tette hozzá Regős Gábor.

A járvány miatt nagyot változhatnak az előrejelzések

– Egyelőre előzetes adatokról van szó, a később megjelenő részletes számok még változtathatnak a növekedési mutatón. Különösen azért, mert a koronavírus-járvány miatt a megszokottnál nehezebben mérhető a gazdaság teljesítménye – értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: A nyers adat szerinti 2,2 százalékos növekedés és a korrigált adatok alapján látható kétszázalékos növekedés azért is kedvező, mert magas volt a bázis. 2019 első negyedévében mindkét mutató öt százalék felett volt. Szerinte a második negyedévben már mínuszba kerül a magyar gazdaság, mivel a járvány miatti leállások többsége áprilisra esett. Az még kérdés, hogy mekkora visszaesés várható, de valószínűleg két számjegyű lesz a csökkenés ebben az időszakban. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján – a járványhatás erejétől függően – 3 és 7 százalékos visszaesés várható az év egészében. Jövőre viszont pluszba fordulhat a GDP, ám egyelőre úgy tűnik, hogy az idei lemaradást jövőre még nem dolgozza le a magyar gazdaság. Az szakértő szerint fontos, hogy a járvány miatt a GDP-prognózisok még nagyban változhatnak a következő időszakban.

A Takarékbank szerint jövőre 6,3 százalék is lehet a növekedés

– Az első negyedéves adat az európai gazdaságok közül kiemelkedő mértékű lehetett, tekintettel arra, hogy az európai gazdaságok túlnyomó többsége már jelentős visszaesést mutatott a koronavírus ellen hozott korlátozó intézkedések miatt. A hazai gazdaság felülteljesítése részben a kiemelkedő lendülettel induló évkezdet, részben a más országokhoz képest kevésbé szigorú intézkedéseknek köszönhető – közölte a számokkal kapcsolatban Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Jelezte: Mivel a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések a negyedév csupán egyhatodát érintették, ennek teljes hatása áprilisban mutatkozott meg. Az áprilisi mélyponthoz képest azonban már érdemi javulást mutathatnak egyes ágazatok, miután az autógyárakban – egyelőre nem teljes kapacitás mellett – újraindult a termelés, a korlátozó intézkedések igen fokozatos és óvatos hazai és nemzetközi enyhítése pedig számottevően javítják egyes érintett ágazatok kilátásait. Így, noha a második negyedévben akár kétszámjegyű visszaesés is lehetséges, már a negyedév során elindul a kilábalás, a harmadik negyedévben pedig jelentős felpattanás következhet, ami folytatódhat a negyedik negyedévben is, amennyiben további enyhítések következnek. A kilábalás azonban így is hosszabb folyamat lesz, egyes szolgáltatások (külföldi turizmus, légiközlekedés, szórakozás, szabadidős tevékenységek, koncertek, fesztiválok, vásárok, mozi, színház) esetében pedig idén várhatóan nem is áll helyre. – Így idén 3,2 százalékkal csökkenhet a GDP, jövőre pedig érdemi, 6,3 százalékos növekedésre számítunk, amit új ipari kapacitások is támogatni fognak – magyarázta.

– A járvány esetleges második hulláma némileg lelassíthatja a kilábalást, azonban meglevő gyógyszerek és vérplazmás kezelések ígéretes eredményei, valamint védőeszközök tömeges használata miatt már nem számítunk hasonló méretű korlátozásokra, azonban a hazai gazdaság idei visszaesése 5-6 százalék is lehet – tette hozzá Suppan Gergely

A szlovák gazdaság összeomlott

A Takarékbank vezető elemzője arra is felhívta figyelmet, hogy a hazai gazdaság növekedése továbbra is a régió élén áll, az első negyedéves 2,2 százalékos, illetve szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva kétszázalékos növekedés messze a visegrádi régió átlaga felett volt. A lengyel gazdaság növekedése 1,9 százalékra lassult a tavalyi negyedik negyedéves 3,2 százalékos növekedésről, míg az első negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott. A cseh GDP már éves szinten is 2,2 százalékkal esett vissza, míg egy negyedév alatt 3,6 százalékkal zuhant. A szlovák gazdaság valósággal összeomlott, egy év alatt 3,9 százalékkal (szezonálisan kiigazítva 4,1 százalékkal), egy negyedév alatt pedig 5,4 százalékkal zuhant a szlovák GDP. A román GDP ugyanakkor kissé gyorsabban, 2,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves szinten is még 0,3 százalékos növekedést mutatott.

Varga Mihály: Növekedési pályán, stabil állapotban érte a járvány a magyar gazdaságot

– Lendületes növekedéssel fordultunk rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány alapjaiban írta felül a gazdasági várakozásokat. Az első negyedéves teljesítmény azonban így is közel öt százalékponttal haladta meg az uniós átlagot – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

– A válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban hazánk történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés – hangsúlyozta. A pénzügyminiszter emlékeztetett: a járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést. A járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott márciustól. Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások eredményeként stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására. A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott.

Varga Mihály hangsúlyozta: az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása. Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket. Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni. A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót – fejtette ki a tárcavezető.

Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euró övezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása.