Áprilisban a vártnál mérsékeltebben nőtt a munkanélküliség

Áprilisban 73 ezer ember veszíthette el állását, a járványhelyzet márciusi kihirdetése óta pedig valamivel több, mint 130 ezer fővel nőhetett a munkanélküliség idehaza. A korábbi várakozások több százezer új állástalannal számoltak, ám májusban és júniusban már nem várható drasztikus elbocsátási hullám. Elemzők ráadásul arra számítanak, az év további részében egyre többen tudnak ismét elhelyezkedni a korlátozások feloldása és az állami támogatások hatására.

Ismét csaknem 4,5 millióan dolgoznak hazánkban Fotó: Havran Zoltán

A kedvezőbb forgatókönyv valósult meg áprilisban a munkaerőpiacon, mivel a korábbi – a piaci és a kormányzati – várakozások szerinti, több százezer új munkanélküli megjelenése helyett áprilisban 74 ezer fő veszíthette el állását a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A márciusi adatokkal együtt elemzők úgy becsülnek, 130-140 ezer munkahelyet emésztett fel a koronavírus-járvány. Pontos adatok ugyanakkor nem állnak rendelkezésre – figyelmeztetett a KSH. Kiemelték: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fővel csökkent. A nemzetközi összehasonlításra is hivatott, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint meghatározott módszertan miatt az állástalanok túlnyomó része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. Az előbbiekét 19 ezer, az utóbbiakét 54 ezer fővel. A munkahelyüket elvesztett személyek többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát, vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni.

Budapesti pénzügyi elemzők egybehangzóan úgy látják, kisebb mértékben ugyan, de májusban és júniusban még nőhet a munkanélküliség, ezt követően lassan stabilizálódhat a hazai munkaerőpiac, ám a járvány előtti, rekord alacsony adatok egyelőre nem látható, mikor tértnek vissza. A járvány elején becsülthöz képest ugyanakkor jóval kevesebben veszítették el állásukat. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a múlt a hónapban újonnan megjelent munkanélkülieket az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta hat százalékra emelkedett. Úgy véli, a munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is hét százalék alatt marad, az éves átlag pedig hat százalék alatt lehet. Hozzátette, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szintén nem számol a munkanélküliség további, drasztikus megugrásával.

Kiemelte ugyanakkor: a vírus előtti szint csak lassan állhat vissza, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz.

Százezrek munkahelye menekült meg

– Az elmúlt másfél hónapban csaknem 250 ezer ember munkahelyét sikerült megvédeni a munkahelyvédelmi bértámogatásokkal és a versenyképesség-növelő támogatási programmal. Ennek is köszönhető, hogy áprilishoz képest májusban már harmadával kevesebb új álláskeresőt regisztráltak – mutatott rá Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára felidézte: a munkahelyvédelmi bértámogatást igénylő 130 ezer munkavállaló mellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre több mint 10 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint tízezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását. Hozzátette: Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. A kormány emiatt mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon. Ennek érdekében döntött a kormány a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról, amely 2020 és 2022 között a magyar GDP több mint húsz százalékát csoportosítja át erre a célra.