A kedvezőbb forgatókönyv valósult meg áprilisban a munkaerőpiacon, mivel a korábbi – a piaci és a kormányzati – várakozások szerinti, több százezer új munkanélküli megjelenése helyett áprilisban 74 ezer fő veszíthette el állását a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A márciusi adatokkal együtt elemzők úgy becsülnek, 130-140 ezer munkahelyet emésztett fel a koronavírus-járvány. Pontos adatok ugyanakkor nem állnak rendelkezésre – figyelmeztetett a KSH. Kiemelték: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fővel csökkent. A nemzetközi összehasonlításra is hivatott, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint meghatározott módszertan miatt az állástalanok túlnyomó része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. Az előbbiekét 19 ezer, az utóbbiakét 54 ezer fővel. A munkahelyüket elvesztett személyek többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát, vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni.
Budapesti pénzügyi elemzők egybehangzóan úgy látják, kisebb mértékben ugyan, de májusban és júniusban még nőhet a munkanélküliség, ezt követően lassan stabilizálódhat a hazai munkaerőpiac, ám a járvány előtti, rekord alacsony adatok egyelőre nem látható, mikor tértnek vissza. A járvány elején becsülthöz képest ugyanakkor jóval kevesebben veszítették el állásukat. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a múlt a hónapban újonnan megjelent munkanélkülieket az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta hat százalékra emelkedett. Úgy véli, a munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is hét százalék alatt marad, az éves átlag pedig hat százalék alatt lehet. Hozzátette, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.
