Egyre fontosabb a tudatosság a megtakarításoknál

A viselkedés alapvető jellemzője, hogy a hónap elején félreteszünk egy előre meghatározott összeget.

Bár a tudatos megtakarítási viselkedés alapvető jellemzője, hogy a hónap elején félreteszünk egy előre meghatározott összeget, a K&H Csoport legfrissebb, az idei első negyedévben készült felméréséből az derül ki, hogy a megkérdezett 19 és 29 év közötti fiatalok csupán 30 százaléka gondolkodik így. Jó hír ugyanakkor, hogy egyre csökken azon ifjak tábora, akik egyáltalán nem teszik félre havi jövedelmük bizonyos részét. Az idei év első negyedévben a megkérdezettek csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem tud félretenni, ami a 2018 utolsó negyedévében mért 30 százalékhoz képest lényegesen kisebb arány. Azaz a negyedévenként elvégzett felmérésből egyre tudatosabb megtakarítási hajlandóság követhető nyomon.

A K&H Csoport 2020 első negyedéves ifjúsági indexe azt mutatja, hogy jelenleg már a fiatalok 55 százaléka rendelkezik megtakarítással. A két évvel ezelőtti 41 százalékos mutatóhoz képest ez kiváló eredmény. A maradék 45 százalék azonban semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, ami jelen helyzetben különösen fájdalmas következményekkel járhat. A K&H 2020 első negyedéves ifjúsági indexe szerint a fiatalok rendelkezésére álló megtakarítások átlagos összege a január-márciusi időszakban 404 ezer forint volt, ami a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesést mutat. A 19-25 évesek körében mért átlag megtakarítási összeg 300 ezer forint körül, míg a 26-29 éves korosztályban már félmillió forint felett alakult a félretett összegek átlaga.

A koronavírus miatti gazdasági visszaesés következményei világossá tették, hogy nagyon fontos ezen a téren megtartani a növekvő tendenciát, ami csakis tudatosabb hozzáállással valósítható meg – összegzi a felmérés tanulságait a bank. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedői is ezt a tudatosságot népszerűsítik, s meggyőződésük, hogy a gyerekkorban megszerzett alapos pénzügyi ismeretek is nagy hatással vannak későbbi megtakarítási szokásainkra, hiszen a tudatosság tanulható.

A megtakarítások tudatos növelésén azért is érdemes elgondolkodni, mert a kutatásból az is kiolvasható, hogy a fiatalok csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, míg közel ugyanennyien, 34 százalékuk kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét.

S hogy mire spórolnak a fiatalok? Megtakarításaikat illetően ebben az évben a fiatalok 36 százaléka nem említett konkrét célt. Az összes válaszadó 47 százaléka a lakáscélú megtakarítást jelölte prioritásként, míg a 14-18 éves korosztályban ez csak 27 százalékra volt jellemző. A megkérdezettek 22 százaléka a tanulmányaira tervezi fordítani megtakarításait.