Fed: nem lesz ingyenebéd a tőzsdén

Magasra emelkedtek a részvényárak a világ tőzsdéin a márciusi mélypont óta, noha a járvány gazdasági hatásait még nem is lehet felmérni. Az amerikai jegybank mindenesetre már jelzi a befektetőknek: nem menti ki őket, ha nagyot esnek az árfolyamok.

Washington, 2019. augusztus 1. Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System (Fed) elnöke sajtótájékoztatót tart Washingtonban 2019. július 31-én. A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatsávot. Kamatcsökkentésre több mint egy évtizede most került sor elsõ alkalommal az Egyesült Államokban. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mostanában fokozottan felhívja a figyelmét mindenkinek, hogy a részvénybefektetés továbbra is kockázatos dolog. Ehhez az alapigazsághoz persze nem kellene jegybanki figyelmeztetés, hisz a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb megállapításáról van szó, azonban mégis jó oka van erre a Fednek. A koronavírus-válság hatásainak kezelésére ugyanis az intézmény rendkívül laza monetáris politikára váltott, óriási volumenű eszközvásárlási programja során példátlan pénzösszeget pumpált a gazdaságba, amelynek nem kis hányada a tőzsdére vándorolt, erősen megemelve a részvények árfolyamát.

A befektetők és általában a piaci szereplők között egyre inkább terjed az a nézet, hogy a Fed a tőzsdeindexeket is árgus szemmel figyeli, és ha túl nagy esést lát, fokozza a pénzkibocsátást a piac stabilizálása és nem utolsó sorban a pánik elkerülése érdekében. A befektetők úgy gondolják, hogy ha ez így van, akkor minden visszaesésben részvényeket kell vásárolni, hisz az esés, ha adott esetben nem is kicsi, úgyis csak átmeneti lehet, mert jön a Fed, és megmenti a piacot.

A Fed, észlelve ezt a várakozást, elkezdte kommunikálni, hogy ilyesmiről szó sincs. Célja természetesen lehet a túlzott volatilitás, vagyis a nagy árfolyam-kilengések csökkentése, de arról szó sincs, hogy a jegybank egyszerűen átvállalná a kockázatok akár csak egy részét is. A járvány világméretűvé válásakor, márciusban a tőzsdék gyakorlatilag összeomlottak, akkor az addigi várható eredményekhez képest viszonylag olcsók is lettek a részvények. Persze figyelembe kell venni, hogy a válság hatására összességében a cégek eredményei is sokat romolhatnak.

A március 23-i tőzsdei mélypont óta azonban szakadatlan az emelkedés: két hónap alatt sok index megközelítette azt a legmagasabb pontot, amelyet korábban, még februárban értek el. Ez fundamentálisan valóban különös, hisz így még a válság előtti eredményekkel is drágák lennének a tőzsdei cégek, pláne, ha a válság hatására visszaeső profittal számolunk (természetesen ez a részvények nagy átlagára vonatkozik, lehetnek jelentős iparági eltérések). A Fed mindenesetre nem véletlenül figyelmeztet: bármilyen megfontolásból vásárolnak a befektetők, legyenek tisztában azzal, hogy komolyabb árfolyamesés esetén – amennyiben azt a gazdaság állapota nem indokolja – a Fed nem fog pénzt önteni a piacra.