Jó hír Paks II-nek: A főtanácsnok a brit erőműépítés jogszerűsége mellett érvel

Bármely uniós ország dönthet az atomenergia mellett, a tagállamok elfogadják.

paks Fotó: Kurucz Árpád

A Paks II-t jóváhagyó, európai bizottsági határozat ellen Ausztria által indított eljárás kimenetelének előszele lehet az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi kijelentése. E szerint szabályosan járt el a brit kormány az új atomerőművi fejlesztése során: a Nagy-Britanniában épülő Hinkley Point C atomerőmű építéséhez nyújtott állami támogatás jogszerű. Gerard Hogan főtanácsnok jelezte: ezt kellene kimondania az Európai Bíróságnak, és el kellene utasítania Ausztria fellebbezését.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2014-es jóváhagyó határozata szerint a Hinkley Point C fejlesztés jogszerűen kapott állami támogatást. Ezt a határozatot támadta meg Ausztria, majd miután a bíróság a keresetet elutasította – Gerard Hogan szerint teljes mértékben jogszerűen –, Bécs fellebbezett. Ez utóbbi eljárásról mondta ki most véleményét a főtanácsnok. Gerard Hogan indítványozását jellemzően elfogadja a bíróság, ám maga az indítvány nem jelenti az ügy lezárását.

Fotó: Kurucz Árpád

A magyarországi atomerőművi kapacitás fenntartását szolgáló fejlesztés, a Paks II projekt, valamint a Hinkley Point C esetében a megszólalásig hasonló lépéseket tett szomszédunk. Brüsszel 2015 végén indított vizsgálatot, hogy megállapítsa: van-e állami támogatás a Paks II beruházásban? A bizottság számításai szerint a projekt nyereséget hoz, az eltérő forgatókönyvek alapján kalkulált végeredmények középértéke 7,35 százalékos nyereség. Ennél egy piaci befektető fél százalékponttal magasabb hozamot várna el. Ezért a bizottság azt mondta ki, hogy véleménye szerint van a projektben ugyan a szigorú vizsgálati szempontok alapján kimutatható állami támogatás, de az arányos a kitűzött célokkal, például az ellátásbiztonság erősítésével.

Ezt a brüsszeli jóváhagyó határozatot – vagyis nem közvetlenül Paks II-t – támadta meg 2018 februárjában Ausztria, a kezdeményezéshez pedig nem sokkal később Luxemburg is csatlakozott. Az Európai Bíróság elutasította a keresetet, de Bécs a brit ügyhöz hasonlóan ebben az esetben is fellebbezett. A magyar beruházást érintő eljárást a törvényszék felfüggesztette arra az időre, amíg a nagy-britanniai ügyről nem hozza meg a döntését, ami idén várható.

A paksi fejlesztés szempontjából jó jel, hogy a főtanácsnok az Európai Bizottság határozata mellett foglalt állást a brit ügyben. Kiemelte, hogy az uniós csatlakozáskor, az Euratom-szerződés aláírásával valamennyi uniós tagország feltétel nélkül elfogadja, hogy más tagállamok a saját területükön atomerőművet fejleszthetnek. Az atomerőművi beruházás az Euratom-szerződés alapján egyértelműen elsődleges uniós jogi célkitűzés, és nem rendelhető alá más uniós célkitűzéseknek. A szerződésben nincs az állami támogatások kérdésére vonatkozó rendelkezés. A tagállamoknak pedig jogukban áll szabadon megválasztani az energiaellátásuk módját, és ide tartozik az atomenergia hasznosítása melletti döntés is.