Bár a friss adatok arra utalnak, hogy a magyarországi bankrendszer is érdemben megérezte a koronavírus-járvány okozta sokkot, az egészséges mérlegszerkezetű pénzügyi intézmények mind tőke, mind likviditási szempontból is ellenállónak bizonyulnak – jelentette ki Nagy Tamás, a jegybank Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője hozzátette: bár hasonló helyzetben még nem volt sem a magyar, sem a világgazdaság, a hazai bankszektor sokktűrő képessége – az elvégzett vizsgálatok alapján – még a súlyosabb forgatókönyv szerint kalkulált, 7 százalék feletti idei visszaesést valószínűsítő stresszpályán is megállja a helyét. A vírus terjedésének reálgazdasági hatásai ugyanakkor a szektor működésére, így a gazdasági szereplők finanszírozására is jelentős negatív hatást gyakorolnak.
A negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében számos országban, így nálunk is, rendkívül nagy volumenű fiskális és monetáris intézkedéseket jelentettek be. Az, hogy a gazdaságok növekedési üteme mennyire esik vissza 2020-ban, majd az azt követő fellendülés mértéke és gyorsasága – a járvány lefutásán túl – hogyan alakul, érdemben függ a bejelentett állami programok hatékonyságától, valamint a pénzügyi rendszer finanszírozási képességétől.
A hitelezésből fakadó kockázatokat a hitelállomány egészségesebb szerkezete, valamint az eladósodottság alacsony szintje is mérsékli. A lakossági hitelezésben a 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályok következtében már nem jellemző a túlzott eladósodottság. A lakossági devizahitelek forintosításának köszönhetően a lakossági hitelállomány többé nem érzékeny a forint árfolyamának változására, és 2019 végére az éven túl rögzített kamatozású hitelek aránya is 50 százalék fölé emelkedett a jelzáloghitel-állományban. A vállalati hitelállományban mérséklődött a projekthitelek részesedése. A nemteljesítő kintlévőségek aránya mind a háztartási, mind a vállalati szegmensben hozzávetőleg azonos a 2008 előtti szintekkel.
Az elkövetkező hónapokban, a nagyfokú bizonytalanság miatt, mind a hitelkereslet, mind a hitelkínálat jelentős visszaesésére számítanak a jegybanknál. A vállalatok esetében a beruházási hitelek iránti kereslet érdemben mérséklődhet, ugyanakkor növekedhet a rövid lejáratú hitelek iránti igény. A háztartások esetében a bizonytalanabbá váló munkaerőpiaci helyzet és a személyes interakciók visszaszorulása okozhat csökkenést a hitelkeresletben. A bankok kockázatvállalási hajlandósága a gazdasági kilátások romlása miatt mindkét hitelszegmensben mérséklődhet, ami visszaveti a hitelkínálatot. A jelentős mértékű banki tartalékoknak köszönhetően azonban a 2008 és 2014 közöttihez hasonló tartós hitelállomány-csökkenésre a gazdasági növekedés mélyebb visszaesése esetén sem számít az MNB.
