Megrázta az Európai Unió lakosságát a járványhelyzet

A szubjektív érzések, mint az egyedüllét mellett az objektív folyamatok is tépázzák az állampolgárokat.

Jelentősen rontott az Európai Unió állampolgárainak jövőbeni kilátásain és szubjektív jóllétén a koronavírus-járvány. Az Eurofound friss, a koronavírus lakosságot érintő hatásait vizsgáló, áprilisban végzett felmérése megdöbbentő eredményeket hozott: több nyugat-európai országban meredeken zuhant az emberek szubjektív érzete. Elsősorban a franciák körében volt jelentős ez a tendencia: a korlátozások miatt a lakosság negyedének romlott jelentősen a hangulata, elsősorban a korlátozások okozta magány miatt. A franciák mellett olyan országokban esett az uniós átlag alá, mint Németország, vagy Belgium. A hagyományosan pesszimistának bélyegzett Magyarországon – hasonlóan a visegrádi államokhoz – a nemzetközi módszertan szerint mért hangulatindex kedvezőbb volt a múlt hónapban, mint átlagosan az EU 27 tagországában. A koronavírus-járvány csökkentette a lakosság bizalmát az uniós intézményekben, a nemzeti kormányok javára. Az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalom hazánkban volt a legalacsonyabb.

A szubjektív érzések, mint az egyedüllét mellett az objektív folyamatok is tépázzák az uniós állampolgárokat. A munkaidő a korábbihoz képest átlagosan felére csökkent, a dolgozók közel húsz százaléka véglegesen, míg negyedük átmenetileg elvesztette az állását. Home office-ra a munkavállalók több mint harmada állt át. A járványtól kialakult félelem mellett tehát egy hónap alatt súlyos nehézséggé vált a munka és a magánélet összehangolása, a háztartások életszínvonalának fenntartása és a bezártság okozta meredeken romló hangulat.