Alig jelentkezik Magyarország folyó fizetési mérlegében a koronavírus-járvány okozta válság hatása, a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint az első negyedév 228,5 millió eurós többlettel zárt. Ez kifejezetten kedvezőnek tekinthető, és a márciusi adatok sem rosszak a járvány okozta gazdasági lassulás fényében: ugyan 310,5 milliós hiány keletkezett, de ezt kompenzálta a februári 646,5 millió eurós többlet, miközben januárban 107,5 millió eurós volt a hiány.
A fizetési mérlegen belül a legjelentősebb tétel a kereskedelmi mérleg (az áruk és szolgáltatások exportjának és importjának összessége), ez mindhárom hónapban többletes volt. A teljes negyedéves többlet mintegy másfél milliárd euró volt, ezen belül a február emelkedett ki egymilliárd euró fölötti összeggel. A teljes negyedév természetesen még csak mérsékelten jelzi a koronavírus-járvány hatásait, az azonban látszik, hogy a járvány előtt jól alakultak a dolgok: a gazdaság erős exportképességet mutatott.
Az áruk és szolgáltatások közti megoszlás a következőképpen alakult a negyedévben: az árukereskedelemben 144 millió euró többlet keletkezett, míg a szolgáltatási szektorban 1,37 milliárd euró többlet adódott, itt még a márciusi adatt is pozitív lett, 295 millió euróval.
Önmagában egyébként a járványnak és a nyomában kialakult válságnak nem kell felborítania a fizetési mérleget, hiszen az áruk és szolgáltatások importja is csökkenhet annyit, mint az export. Ebben az esetben a mérleg nem borul fel, nincs szükség többlet devizára, ezáltal a forintra továbbra sem nehezedne fundamentális nyomás.
Az uniós tőketranszeferek jelentős összeget, januárban 649, februárban 426 millió eurót tettek ki, és a márciusi 192 millióval együtt a negyedév során 1,267 milliárd eurót értek el. Ezzel a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számolt úgynevezett finanszírozási képesség a külfölddel szemben mind a három hónapban a pozitív tartományban maradt, és az előzetes havi adatok alapján 1,477 milliárd euró volt az első negyedévben.
