Nyitást remélnek a légitársaságok, új szabályokat hoztak

A közeljövőbeli nyitás reményében számos logisztikai problémát kell megoldani.

A pilot wearing a protective mask is seen in a cargo aircraft chartered by the U.N. World Food Programme with medical supplies to help developing countries hit by the coronavirus disease (COVID-19) outbreak, at Liege airport, Belgium April 30, 2020. REUTERS/Francois Lenoir - RC26FG9L2AGJ Fotó: REUTERS

A repülés az egyik legglobálisabb iparág: közvetlenül több millió embert foglalkoztat, közvetetten további milliók függenek az ágazattól, valamint a nemzetközi üzleti élet és nyaralás központi idegrendszerének számít.

A BBC szerint mára azonban, a Covid-19 járvány világméretű terjedésének következményeként, erősen lecsökkent a kapacitása, a napi járatok száma 80 százalékkal zuhant az év eleje óta, de néhány régió teljesen beszüntette a járatok indítását és fogadását, aminek következtében az ágazat kénytelen volt túlélő üzemmódba kapcsolni, miközben bevételi forrásaik szinte teljes egészében kiszáradtak.

Ennek egyik következményeként nagyarányú elbocsátások vették kezdetét, a British Airways anyavállalata, az IAG például 12 ezer embert küldött el 42 ezer főnyi munkaerejéből. Az Easyjet négyezer fedélzeti alkalmazottól szabadult meg, a Qantas 20 ezer dolgozót küldött kényszerszabadságra, az American Airlines pedig hétszáz pilótát küldött nyugdíjba.

A közeljövőbeli nyitás reményében számos logisztikai problémát kell megoldani. Elő kell készülni a járatok indítására és fogadására, el kell készíteni a menetrendet, a személyzetet pedig készenlétbe kell állítani.

Jelenleg tizenhétezer repülőgép parkol üresen repülőtereken világszerte, ez kétharmada a globális gépparknak. De még ha tétlenül állnak is, karbantartást igényelnek, némelyeknek készen kell állniuk az azonnali bevetésre. Az emberi tényező sem elhanyagolható, a pilótáknak például készen kell állniuk a repülésre vagy speciális gépek vezetésére, ez pedig gyakorlatot igényel.

Nem beszélve a rendszeres orvosi vizsgálatról. Amíg azonban egy sor logisztikai probléma akadályozza a repülés újraindítását, és nem tudható, hogy az egyes országok mikor oldják fel repülési korlátozásaikat.

Némely légitársaság azt hiszi, hogy már az év közepén lehet repülni, mások úgy vélik, csak az év végére áll helyre a légi közlekedés. Azaz előbb a belföldi, aztán a rövid távú külföldi járatokon. Az első osztályú, üzleti utazások harmadát, az utazások egészét tekintve, a jómódú üzleti partnerek kötik le, de hosszú távú légi utazások esetében ez az arány 70 százalék. Hogy ez mikor áll helyre, nagy kérdés.

Másik nagy kérdés a biztonsági előírások betartatása. Néhány nagy légitársaság kötelezően megköveteli, hogy az utasok védőmaszkot viseljenek, s ezt előírják az amerikai és más nemzetközi társaságok is. Tegnaptól az amerikai Delta írta ezt elő, hogy a becsekkolási területen, az első osztályú várótermekben, valamint a fedélzeten tegyenek fel arceltakaró maszkot vagy egyéb textilt.

Mindezt azonban nem minden légi társaság követeli meg, például az ausztrál Qantas sem. Ők a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség előírásaira hivatkoznak, amelyek szerint a járatok újraindítása a cégek, a részvényesek és a kormányok megegyezésén kell alapulnia.