Áprilisban, a korlátozások által leginkább érintett hónapban a bruttó átlagkereset 400,2 ezer forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért kilenc százalékhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2,4 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkereset 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,1 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit. A KSH emlékeztetett: 2016 decembere óta az idén áprilisi volt a legmérsékeltebb bérnövekedés. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 8,7 százalékkal átlagosan 258 ezer forintra, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset kilenc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, 266,7 ezer forintra.
A közszférában 8,2 százalékkal 308,5 ezerre nőtt az átlagkereset áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben a vállalati szférában mérsékeltebb, 7,7 százalékos bruttó béremelkedést mért a KSH, az átlag 420,2 ezer forint volt. Az ágazatok közül a feldolgozóiparban esett vissza leginkább a bérrendezés, egy év alatt mindössze fél százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek, ám így is elérte az összeg a 409,5 ezer forintot. A feldolgozóiparral szemben jelentősen, 12,2 százalékkal nőttek az építőiparban a fizetések, míg az egészségügyben 14,2 százalékkal.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az adatokra reagálva kiemelte: 88 hónapja tart a fizetések értékének növekedése. A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek. A reálkeresetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: hat százalékot meghaladó vagy elérő reálbér-növekedés következett be az építőipar, a kereskedelem, a gépjármű-javítás és a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a halászat ágakban. A versenyszféra legjobban fizető ágazatai továbbra is a pénzügyi szektor 732,2 ezer forinttal, az információ és kommunikáció 679,9 ezer forinttal és az energetika 623,8 ezer forinttal.
