Bezuhant a brit gazdaság

A teljes leállás hónapjában 20,4 százalékkal csökkent az Egyesült Királyság gazdasági teljesítménye. Az ország most fel is gyorsítja az Európai Unióval fenntartott gazdasági kapcsolatról szóló tárgyalásokat, hiszen ezek után a kapcsolatok megszakadása akár romba is döntheti a szigetország gazdaságát.

A brit statisztikai hivatal szerint az áprilisi visszaesés több mint háromszor akkora, mint a teljes 2008–2009-es recesszió idején volt, ami összesen 6,9 százalékot tett ki, egyúttal tízszer akkora, mint a valaha volt legnagyobb havi szintű csökkenés. Már a március is visszaesést hozott, így áprilisban 25 százalékkal volt kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mint februárban.

A ritka szigorú járványügyi intézkedések miatt a gazdaság még nagyobbat esett volna, ha a kormány nem vállalja át minden negyedik dolgozó, azaz 8,9 millió ember havi bérének nyolcvan százalékát 2500 fontos havi fizetésig. A brit pénzügyminiszter szerint ezért gyors lehet a helyreállás, ugyanakkor az üzletek csak hétfőtől nyithatnak újra Angliában (a másik három tagállamban, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban már előbb sor került erre), ezért más európai országokhoz képest vélhetően nagyobb lesz a visszaesés, illetve lassabb a helyreállás.

Az áprilisi brit adatot közvetlenül még nem lehet összehasonlítani más országéval, mivel egyrészt azok még nem nyilvánosak, másrészt több ország eleve csak negyedéves adatokat ad meg. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az év egészét nézve 11,5 százalékos recesszió várható, ami nagyobb lesz a német, a francia, a spanyol vagy az olasz mértéknél, és jóval nagyobb, mint a magyar, miután nálunk három százalék az átlagos várakozás.

Az első negyedévben két százalék volt a brit csökkenés, ami még nem volt drámai a nemzetközi összevetésben. Ennek fő oka, hogy a szigetország viszonylag későn kezdte meg a járványügyi lezárásokat. A német első negyedéves csökkenés 2,2 százalék, a francia 5,8 százalék volt, miközben a magyar gazdaság még két százalékkal növekedett.

Így nem meglepő, hogy enyhülni látszik a brit álláspont az Európai Unióval az átmeneti időszak lejárta utáni kereskedelmi kapcsolatokról: Boris Johnson miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a The Financial Times szerint megállapodott arról, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat. Az Egyesült Királyság január 31-én formálisan kilépett ugyan az EU-ból, de az év végéig tartó átmeneti időszakban lényegében semmi sem változik. Az átmeneti időszak meghosszabbítható (nem kizárt, hogy a gazdasági helyzet miatt ezt választja a brit kormány), de ha ezt nem teszik meg, és nem is születik megállapodás a továbbiakról, a brit–EU-s gazdasági kapcsolatok összeomolhatnak, és ez a járvány okozta visszaesést tetézve esetleg vállalhatatlanul rossz helyzetbe juttatná a brit gazdaságot.