Fájdalomküszöb alatti változások

Érezhető volt az elmúlt időszakban egyfajta beruházói óvatosság, az állami szektorban is lassulást éreztünk, sok önkormányzat pedig újragondolta fejlesztési terveit – mondta a járványhelyzetről lapunknak adott interjúban Nagy Gyula. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke szerint az volt a legfontosabb, hogy ne álljon le a tervezői munka, mert ha a tervezők nem dolgoztak volna, az a beruházások későbbi fázisában is komoly időveszteséget okozott volna.

Nagy Gyula szerint fontos volt, hogy a koronavírus következtében ne álljon le a munka Fotó: Bach Máté

– Hogy vészelték át a mérnökök a karanténidőszakot?

– Még a járványtól teljesen függetlenül széles körű felmérésbe kezdtünk, amellyel a több tízezres hazai mérnöktársadalomról szerettünk volna pontosabb képet kapni. Mivel március végére, április elejére volt időzítve a kérdések visszaküldési határideje, ez most különösen jól jött, mert így a mérnökeink sok tapasztalatot megosztottak velünk arról is, hogy a veszélyhelyzet idején milyen nehézségekkel szembesültek. Az egyik szomorú visszajelzés az volt, hogy a tervezéssel, szakértéssel, műszaki ellenőrzéssel foglalkozó mérnöki cégek – amelyek jellemzően ­egy-öt fős mikrovállalkozások – több mint a fele nem rendelkezik három hónapnál hosszabb időre elegendő tartalékkal.

– Mennyire tapasztaltak visszaesést a megrendelésekben?

– Azok, akik nagyobb munkákon dolgoztak, szinte meg sem érezték a járvány kedvezőtlen hatásait. Ám a folyamatosan érkező, kisebb munkákból élő mérnökök és mérnökcégek bizony szembesültek a beruházói óvatossággal, és ­emiatt a megbízások számának csökkenésével. Az állami szektorban is lassulást éreztünk, sok önkormányzat pedig újragondolta fejlesztési, beruházási terveit. Vagyis két, egymással ellentétes válasz volt jellemző: vagy az, hogy „nekem jelenleg nincs munkám”, vagy az, hogy „meg sem éreztem a járványhelyzetet”. Mivel egy-egy tervezés akár több hónapig is eltart, ezért sajnos lesznek olyanok, akik most még ugyan aktívan terveznek, de pár hónap múlva munka nélkül lesznek, mert tavasszal elmaradtak a várt megrendeléseik. A visszaesés mértékét összességében 15-20 százalékra becsülöm, de ez a szám önmagában keveset mond, hiszen nagyon eltérő helyzetben találták magukat az egyes vállalkozások, illetve mérnökök.

– Mit tudott tenni a kamara a problémák orvoslására?

– Folyamatosan követtük a mérnökeink tevékenységét, tartottuk a kapcsolatot, akivel csak tudtuk. Igyekszünk naprakészek lenni a járványhelyzetben, hogy milyen problémák vannak, mely területen kell esetleg beavatkozni. A kamara több eszközzel is tudott segíteni, a mérnökök, illetve a kamarai tagok által megfogalmazott problémákat, megoldási javaslatokat folyamatosan továbbítottuk a szakminisztériumoknak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek beépüljenek a gazdaságélénkítő programokba.

Nagy Gyula szerint fontos volt, hogy a koronavírus következtében ne álljon le a munka
Fotó: Bach Máté

– A mérnöki munka nagy része ma már digitalizált, sokan ­dolgoznak ­amúgy is távmunkában. Milyen hatása volt a kötelező home office-nak?

– Valójában a tervezésben nem okozott fennakadást az otthoni munkavégzés. A tervezőmérnökök fel vannak készülve, többségük eleve sokat dolgozik otthon, esténként, hétvégenként is. Az elektronikus kapcsolattartás adott, a felhőalapú megoldásokba pedig a világ bármely pontjáról be lehet kapcsolódni. Más a helyzet a beruházások lebonyolításánál. Az építtető, a megrendelő jellemzően nyitott volt az online munkafolyamatokra, de úgy tapasztaltuk, hogy egyes kivitelezőknél voltak fennakadások. Sok kivitelező cég ugyanis korábban egyáltalán nem élt a távmunka lehetőségével, így nem volt felkészülve az online felületeken zajló egyeztetésekre.

– Végül is mennyire hátráltatta a mérnökök munkáját a járványhelyzet?

– Már kezdetben teljes egyetértés alakult ki a mérnöktársadalomban, sőt az egész építésgazdaságban, hogy a legfőbb szempont az, hogy ne álljon le a tervezés, ne álljon le a munka. Ha a tervezők nem dolgoztak volna az elmúlt időszakban, az a beruházások későbbi fázisában is komoly időveszteségeket okozott volna. Összességében fájdalomküszöb alattiak voltak a változások.

– Hogyan zajlik az újranyitás?

– A kamarában magunk is home office-ba vonultunk hosszú hetekre. Az irodai munka – az óvatosságot szem előtt tartva, a járványügyi előírások betartásával – a múlt héten kezdődött újra. Az elmúlt időszakban is folyamatos ügyfélkapcsolatot tartottunk az elektronikus csatornákon, és ebben az időszakban a képzéseink is online módon zajlottak. A veszélyhelyzetben a korábbinál is intenzívebb kapcsolatban voltunk a Miniszterelnökséggel és az innovációs tárcával. Utóbbinak heti jelentéseket készítettünk a mérnöktársadalomban érezhető folyamatokról, tapasztalatokról. Ezt az újranyitás idején is folytatjuk, hogy a kormányzati intézkedésekben közvetlenül is meg tudjanak jelenni a javaslataink.