Noha a koronavírus-járvány mély válságot okozott, és még nem igazán látszik, mikor áll vissza a gazdaság világszerte, de különösen Európában a válság előtti szintre, a tőzsdék mégis szakadatlanul emelkednek március vége óta. A folyamatot eddig az amerikai piacok vezették, ahol az indexek megközelítették a járvány előtti értékeiket, de ott adott volt két magyarázat: egyrészt a legnagyobb technológiai cégek húzták a piacot, másrészt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed páratlan eszközvásárlási, pénzkibocsátási programot hajtott végre, és a pénz nem kis hányada a tőzsdére áramlott.
Európa is emelkedett, de eddig Amerikához képest lemaradó volt. A kontinens legnagyobb gazdaságának tőzsdéje azonban kedden és szerdán hirtelen behozta lemaradását, ráadásul az eddig gyengélkedő, a válság által leginkább érintett szektorok részvényei szárnyaltak. A DAX index a márciusi mélyponthoz képest immár 50 százalékkal emelkedett, már csak 9 százalékkal marad el a válság előtti, februári csúcspontjától.
Ez a mozgás akkor lenne indokolt, ha a válság szinte teljesen véget ért volna, és arra is lehetne számítani, hogy a cégek – a bankoktól az autógyárakon át a légitársaságokig – gyorsan bepótolják a pár hónapos kiesést, és utána ugyanúgy működnek, mint korábban, ugyanannyi nyereséget termelnek.
Nos, ez nyilvánvalóan irreális kép, hisz a légiforgalom még éppen csak hogy kezd indulni, az autógyárak messze nem teljes kapacitással üzemelnek, a leálláskor megszűnt munkahelyek jelentős része még nem nyílt meg újra. A befektetők azonban, úgy tűnik, optimisták: feltehetően arra gondolnak, hogy ha most még nem is következett be mindez, az év végéig biztosan így lesz, és jövőre már szárnyalni fog a gazdaság, nyereségesek lesznek a cégek. Kérdés, hogy vajon miért pont a német részvényeket vették ilyen hevesen.
Két oka lehet ennek a hirtelen megugrásnak: egyrészt a német kormány az autógyártókat is bevonja azokba a tárgyalásokba, melyeknek egy tervezett fellendülésélénkítő csomag a témája. A Lufthansa helyzete is stabilizálódni látszik: állami segítségnyújtásban részesül, miután ezt az Európai Bizottság is jóváhagyta. A másik, az előzőekkel összefüggő ok technikai: a befektetők egy része – akik az árfolyam-emelkedést már korábban túlzottnak találták – short pozíciókat nyitott, vagyis az árfolyamok újabb esésére játszott, mondván, hogy azok elszakadtak a fundamentumoktól, a tényleges gazdasági helyzet által indokolt szinttől. Ez azonban a tőzsdén gyakran megtörténik, és most az árfolyamok elérték azt a szintet, ahol a short pozíciókon már nagy a veszteség, ezért azok az alapok, amelyek ilyeneket nyitottak, most kénytelenek zárni őket. A tőzsdén közismert, hogy a legnagyobb emelkedést a short zárások okozzák.
