Óriási összegek válságkezelésre

A járvány bő száz napja alatt, becslések szerint, a világ egyévi összterméke 21 százalékának megfelelő összeget költöttek válságkezelésre, ennek legnagyobb hányadát az USA kormánya és jegybankja. Az óriási összeg eladósodást okoz, ezért nem mindegy, hogy a közvetlen költségvetési hatásokat mennyire sikerül kordában tartani.

Augusztusban nem várnak lényeges változást az elemzők Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Kurucz Árpád

A 2008-as válságot követő évtizedben több fejlett ország elégedetlen volt a gazdasági növekedéssel és az ideálisnak tartottól elmaradó inflációval, ezért elsősorban jegybanki élénkítési programokat indítottak, amelyek során értékpapírokat, leginkább állampapírokat vásároltak nagy mennyiségben. A jegybankok mérlege így megnövekedett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy fedezetlen pénz került a gazdaságba. Ez nem okozott inflációt, a pénz főleg a tőkepiacokra áramlott.

A koronavírus-járvány világméretűvé válásakor, március közepén e programokat minden korábbinál nagyobb mértékben kezdték alkalmazni. Egyúttal egyes államok is jelentős összegeket kezdtek gazdaságvédelemre költeni. Az összeg, amit a közelmúltig erre fordítottak, csillagászati: több mint 18 ezermilliárd dollárra rúg, ami a világ éves GDP-jének 21 százaléka. A legnagyobb tétel az Egyesült Államok jegybankként működő bankja által eszközvásárlásra fordított összeg: míg a Fed mérlege 2019 végén a GDP 19 százalékát tette ki, ez az összeg mára 39 százalékra növekedett. Ez csak azért nem duplázás, mert az amerikai GDP csökkent a válság alatt, azonban a korábban kevéssel négyezermilliárd feletti, a gazdaságban lévő jegybanki pénz jóval hétezermilliárd dollár fölé nőtt.

A magyar jegybank intézkedései megnyugtatták a járvány kitörése óta ideges piacokat
Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Központi Bank óvatosabb volt, de a növekedés így is jelentős: az eurózóna GDP-jének 39 százalékáról 50 százalékára nőtt a jegybanki mérleg, a Bank of America elemzése szerint azonban év végéig elérheti a 60 százalékot. A Bank of England esetében is jelentős a növekedés, 25-ről 35 százalékra (év végére az ötven százalékot is elérheti), Japán a már eleve hatalmas, a GDP 103 százalékát kitevő mérlegét növelte 117 százalékra. A hat nagy jegybank mérlege összességé­ben az év eleji 15 ezer milliárd dollárról jócskán húszezermilliárd fölé nőtt. Ami a fiskális stimulust, azaz a költségvetési többletkiadásokat illeti: a Bank of America szerint meghaladja a tízezermilliárd dollárt, a legnagyobb, a GDP tíz százalékát meghaladó mérték az Egyesült Államoknál és Ausztráliánál jelentkezik. Egyébként az idén eddig 134 kamatcsökkentést hajtottak végre a világ jegybankjai.

Magyarországon a számok GDP-arányosan alacsonyabbak, ami nagyon fontos, mert így csak átmenetileg és nem jelentős mértékben nő az ország államadóssága, és a jegybanki mérleg is csak mérsékelten növekedett. A Magyar Nemzeti Bank összesen 150 milliárd forintért vett állampapírokat a válság miatt, ami a GDP kevesebb mint fél százaléka, ugyanakkor az intézkedéssel sikerült elérni a célt: a pia­cok megnyugodtak, a forint árfolyama stabilizálódott. A járvány miatt a költségvetés által gazdaságvédelemre fordított többletköltség nagyjából 760 milliárd forint (természetesen ez még növekedhet), ami a GDP két százaléka.