Trendforduló az atomenergiában

Nemzetközileg is jelentős szervezetek számításait is semmibe veszik a magyarországi zöldek akkor, amikor a klímavédelmi harc köntösébe bújtatva ellenzik a Paks II beruházást – állítja Hárfás Zsolt energetikai mérnök. A szakértő a Magyar Nemzetnek jelezte: egyértelműen kimutatható, hogy az atomerőművek fajlagos karbonkibocsátása negyvenede a gázerőművekének, a hazai zöldpártok valójában mégis az utóbbi mellett teszik le a voksukat.

2020. 06. 26. 7:32
A paksi atomerőmű vezérlőterme. A létesítmény kapacitásának fenntartásával rengeteg szén-dioxidtól óvjuk meg a légkört Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kileng a karbonmérő

Az atomellenes szervezetek – mondja a szakértő – nem is ezzel a logikával vitáznak, hiszen nem létezik ebben az ügyben vita Magyarországon, csak vagdalkozás a zöldoldalról. – Emiatt csak arra lehet gondolni, hogy a Paks II beruházást támadó hazai zöldszervezetek és politikusok valójában a földgázlobbi és az energiakereskedők szekértolói. Nyilván minél nagyobb a hektikusan termelő megújulók kapacitása, annál többet lehet kereskedni az árammal és a gázzal – mondta Hárfás Zsolt, majd számokkal igazolta azt az állítást, amely szerint a nukleáris energia valójában klímabarát.

– A két új paksi blokk összesen 2400 megawatt kapacitást képvisel majd, és évente mintegy 19 terawattóra villamos energiát fog termelni. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPPC úgy számol, hogy az atomerőművek a teljes életciklusukban – ideértve a megépítésüket és a leszerelésüket, valamint az üzemanyag gyártását és kezelését is – kilowattórára számolva 12 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki. A gázerőműveknél kilowattóránként 490 gramm ­szén-dioxid kibocsátásával kell számolni, tehát a különbség több mint negyvenszeres. A nemzetközi szakértők testületének eredményei alapján elmondható, hogy ha Magyarországon a két új paksi blokk helyett ugyanakkora kapacitással gázerőművi egységek épülnének, akkor minden évben csaknem kilencmillió tonnával több szén-dioxid kerülne a légkörbe – fejtette ki a szakértő, majd emlékeztetett arra, hogy ebben az esetben évente három, három és fél milliárd köbméterrel több földgázra lenne szükségünk a jelenlegi mintegy tízmilliárdon kívül, nyilvánvalóan importból.

A paksi atomerőmű vezérlőterme. A létesítmény kapacitásának fenntartásával rengeteg szén-dioxidtól óvjuk meg a légkört
Fotó: Kurucz Árpád

Berlinben drágállják az áramot

A Paks II ellenzőinek egyik leggyakrabban hangoztatott érve az, hogy a beruházás drága és soha nem térül meg. Nemcsak a kormány, hanem az Európai Bizottság is ezzel ellentétes álláspontot képvisel. A testület úgy kalkulált, hogy a beruházás nyereséges: az eltérő forgatókönyvek végeredményeinek középértéke 7,35 százalékos hozamot mutatott ki. – Az atomerőművek üzemeltetése még úgy is olcsó, hogy közben minden biztonsági követelménynek megfelelnek. A nukleáris üzemanyagok energiatartalomra vetített egységköltsége sokkal kisebb, mint a fossziliseké. A nukleáris fűtőanyag költsége – beleértve az uránkitermelést, a dúsítást és a fűtőanyaggyártást – a villamosenergia-termelés teljes költségének legfeljebb ötödét teszi ki, míg a gáztüzelésnél az üzemanyag az egységköltségnek akár a 75 százalékát is elérheti – sorolta a számításokat Hárfás Zsolt, aki szerint mindez még egy érv az ellen, hogy gázerőművek épüljenek Paks II helyett.

Hangsúlyozta azt is, hogy a megújuló energiaforrások puszta létéhez átviteli beruházásokra és egyéb közvetett és közvetlen állami támogatásokra van szükség. – Az atomellenes és megújulóbarát Németországban ­például évente eurótízmilliárdokat fordítanak a megújulók támogatására, de ennek súlyos ára van. Az európai fővárosok között Berlinben a legdrágább az áram, átszámítva közel 113 forint kilowattóránként, míg Budapesten 37 forintot kell fizetni ennyi ­villamosenergiáért. Azért, hogy a német fővárosban ne dráguljon tovább az áram, már a szövetségi költségvetésből származó eurómilliárdokra is szükség van, miután egy friss döntés értelmében maximalizálnák a megújulós pótdíjat. Ez azt jelenti, hogy az olcsónak mondott megújulókat a fogyasztók már nemcsak a számlájuk befizetésekor, hanem az adón keresztül is támogatják – magyarázta Hárfás Zsolt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.