Újabb áremelési hullám érheti el a termőföldpiacot

Jelentősen megváltoztak a viszonyok a hazai földpiacon az elmúlt évtizedben, 2010 óta az árak csaknem két és félszeresére nőttek. Bár még tavaly is tovább drágult a termőföld hazánkban, a 4,5 százalékos átlagos áremelkedés ugyanakkor az elmúlt évekhez képest már nem számít kiugróan magas értéknek – derült ki a Takarék-csoport elemzéséből. A szakértők szerint a drágulás üteme már egy évvel korábban alábbhagyott, 2016-os és 2017-es két számjegyű emelkedés 2018-ra már egy számjegyűre csökkent.

A legmagasabb összeget továbbra is a szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai kérték el. A szőlőnél a legmagasabb hektáronkénti átlagár a Közép-Dunántúlon alakult ki, több mint 2,8 millió forint. A gyümölcsösökért a legtöbbet a Nyugat-Dunántúlon kellett fizetni. A különböző művelési ágak közül szinte mindegyik termőterület drágult 2019-ben, egyedül a szőlők esetében mutatkozott egy kisebb mértékű csökkenés, de a gyümölcsösök ára is csak egy százalékkal emelkedett. A legnagyobb drágulás a gyep, rét és legelő művelési ág esetében volt, míg az erdők és fásított területek ára négy százalékkal emelkedett. A szántókért is többet kértek a tulajdonosok, átlagosan öt százalékkal emelkedtek az árak ebben a kategóriában, így hektáronként átlagosan 1,57 millió forintot kellett fizetni tavaly az egy évvel korábbi 1,5 millióval szemben.

Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében ért a legtöbbet egy hektár szántó, ahol több mint 2,6 millió forint volt az átlagár. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fizetendő összeg, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. A legolcsóbb megyénél a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint körül alakult a hektáronkénti ár.

A Takarék-csoport elemzői szerint a következő években az osztatlan közös földtulajdon felszámolása hozhat élénkülést a hazai termőföldpiacra. A részarány-tulajdonú földek megosztása az egész mezőgazdaság szempontjából nagy jelentőséggel bír, mely a terület 52 százalékát, a szántóterület 30 százalékát érintheti.

– Tipikusan kisbirtokokról van szó, amelyek egy nagyobb gazdaság részeként nyomatékosabban vehetik ki részüket a mezőgazdaság hatékonyságának és versenyképességének növeléséből. A tulajdoni viszonyok rendezése pedig várhatóan az árakat is tovább emeli majd – mutatott rá az elemzés. Ezzel szemben a koronavírus-járványnak gyakorlatilag nincs hatása a földpiacra, a termőtalaj értékét ugyanis elsősorban a támogatáspolitika, az időjárás, a domborzat, valamint a termelés további elemei befolyásolják. A szakemberek szerint elképzelhető, hogy lehetnek átmeneti nehézségekkel szembesülő termelők az élelmiszerárak változása miatt, de nem valószínű, hogy jellemzően emiatt értékesítenék földjüket a gazdálkodók.