Varga Mihály: Kedvezményes hitelprogram indul a magyar cégeknek

Június 9-től újabb gazdaságvédelmi intézkedés lép életbe, a magyar kisvállalkozások nullaszázalékos kamat mellett igényelhetnek hitelt az MFB-pontokon – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: ez a jelenlegi legkedvezőbb és legolcsóbb finanszírozási lehetőség a válság alatti működéshez és a gazdaság újraindítását követő versenyre való felkészüléshez is. A kormány célja, hogy minden életképes vállalkozás segítséget kapjon a válság leküzdésében és részt vegyen a gazdaság újraindításában.

Budapest, 2020. január 23. Varga Mihály pénzügyminiszter, miután hitelszerződést írt alá Liljana Pavlovával, az Európai Beruházási Bank (EBB) bolgár alelnökével Budapesten, a minisztériumban 2020. január 23-án. A szerződés értelmében az EBB 50 milliárd forint (150 millió euró) hitelt nyújt Magyarországnak az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, megújítására. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A kormány májusban döntött arról, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program éves keretének módosításával összesen 420 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a gazdaságvédelmi intézkedésekhez – emlékeztetett Varga Mihály. Mint mondta: a most startoló Mikro- és kisvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram is ebből a keretből indul, összesen 137 milliárd forinttal. A tárcavezető elmondta: a hazai vállalkozások a gazdaság újraindításának motorjai, ezért a lehető legkedvezőbb forrásokat és feltételeket kívánják nyújtani a cégeknek. A nullaszázalékos kamat mellett elérhető hiteltermék az eddigi beruházási célok mellett önálló forgóeszköz- és likviditásfinanszírozást is biztosít a vállalkozásoknak.

A program keretösszegének ötven százaléka beruházási célra, ötven százaléka a pedig a likviditás és működés finanszírozására fordítható. A felvehető legmagasabb hitelösszeg beruházási hitelcél esetén 150 millió forint, forgóeszköz- és likviditásfinanszírozás esetén pedig 300 millió forint lehet. A nullaszázalékos hitel június 12-től igényelhető országszerte az MFB-pontok hálózatában.

Sipos-Tompa Levente, az MFB-pontok hálózatát működtető Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a program fémjelzi a teljes gazdaságélénkítő intézkedéssorozat filozófiáját: nem csak arra biztosít lehetőséget a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot, hanem arra is, hogy sikeres résztvevői legyenek a gazdaság újraindulásának és további fejlődésének. Hozzátette: ennek érdekében a program igénylési feltételeit és a lehetséges hitelcélokat úgy határoztuk meg, hogy a lehető legtöbb vállalkozásnak segítséget nyújthassunk a kamatmentes finanszírozás segítségével.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program feltételrendszerének megfelelően a hitel felvételére devizabelföldinek minősülő mikro-, kis- és középvállalkozások jogosultak, amelyeknek Magyarország területén – a közép-magyarországi régió kivételével – székhelyük, telephelyük, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhelyük és Magyarország területén – a közép-magyarországi régió kivételével – fióktelepük van – ismertette a Pénzügyminisztérium közleménye.

Bizakodóbbá váltak májusban a vállalkozások

Ezer kis-, közepes- és mikrovállalat vezetőjét kérdezte meg a Századvég Gazdaságkutató arról, hogy milyennek ítélik a gazdasági helyzetet. A kutatás szerint a látványosan romló vállalati várakozásokat májusban a pesszimizmus mérséklődése követte. A cégek bizakodóbbak a következő egy évvel kapcsolatban, mint márciusban és áprilisban voltak. A vállalkozások 33 százaléka számít termelése, szolgáltatási volumene csökkenésére, 27 százaléka pedig annak növekedésére. A jelenlegi helyzet a cégek mintegy felének okoz likviditási problémát, de csak három százalékuknak áthidalhatatlant. Az áprilisi 72 százalékos csúcs után májusban 64 százalékuk számolt be a kereslet csökkenéséről. A teljes bevételkiesést elszenvedők aránya különösen magas a mikrovállalkozások, illetve a szolgáltató szektor esetében. Májusban az előző hónaphoz képest nőtt azok aránya, akikre a járvány nem gyakorolt hatást. A járvány kitörése óta a megkérdezettek 11,7 százaléka hajtott végre leépítést, áprilisban 11,5 százalék mondta ezt, 2,5 százalék pedig bővítette alkalmazotti létszámát. Az elbocsátott munkaerőt a vállalkozások 65 százaléka teljesen vissza kívánja venni.