Amíg a Balaton nyílt vízében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a mennyiségük több helyütt is háromszorosa volt a nyílt vízinek – számolt be honlapján a friss, július 13-án végzett mintavétel alapján az MTA Ökológiai Kutatóközpontja. – Az algaközösségeken belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is, amelyek tömeges szaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot – olvasható a kutatási jelentésben.
A mostani ökológiai mérések arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező hetekben
a tó nyugati medencéjében nem zárható ki a múlt évihez hasonló algavirágzás.
Szélcsendes periódusok során ajánlatos folyamatosan nyomon követni azt a folyamatot, amely alatt a felmelegedő víz ideális körülményeket teremthet a bőrirritációt okozó cianobaktériumok elszaporodásához.
Vörös Lajos professzor, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa néhány napja lapunknak felidézte, hogy a múlt év augusztusában Keszthelynél olyan mértékű algavirágzás volt, amely korábban csak a nyolcvanas években fordult elő. Vörös Lajos szerint kiváltképp szükséges, hogy a balatoni algásodás okának megértése és megnyugtató megválaszolása érdekében újabb multidiszciplináris kutatások kezdődjenek.
