Elvárás lett az otthoni munkavégzés

Az érintett munkavállalók mintegy háromnegyedének kedvező tapasztalata volt az elmúlt hónapokban bevezetett otthoni munkavégzésről. A felmérések azt is alátámasztják, mára elvárás lett, hogy a munkaadó lehetőséget adjon a home office-ra. A járvány miatt a rugalmas foglalkoztatás előtérbe került, összességében a piaci szereplők, a szociális partnerek és a munkavállalók is egyetértenek azzal a kormányzati szándékkal, hogy ősszel törvényileg is szabályozottá váljon az otthoni munkavégzés lehetősége, a legnagyobb rugalmasság mellett.

A távmunka sok esetben megmarad Fotó: Adnan Abidi Forrás: Reuters

Az elmúlt időszakban készült felmérések szerint a legtöbb magyarországi munkavállaló megtartaná, sőt mára el is várja az otthoni munkavégzés lehetőségét munkáltatójától. Az alkalmazottak körülbelül háromnegyede úgy ítélte meg, egyrészt hatékonyabban tudta elvégezni munkáját az otthoni környezetben, másrészt a munka és a magánélet összehangolását is segítették a távmunka bevezetését eredményező kényszerintézkedések. Megalapozott tehát az a kormányzati szándék, hogy a munka törvénykönyve várható őszi módosításával a távmunkán belül külön szabályozás vonatkozzon az otthoni munkavégzésre és a munkaadó és a munkavállaló egyéni alkuján múljon annak alkalmazása. Ezt a szándékot támogatják a szakszervezetek és a munkáltatók is, ám jelezték: a munka- és adatvédelmi szempontok miatt a következő hetekben komoly feladat lesz a részletszabályok kidolgozása.

A munkavállalók körében végzett felmérések szinte mindegyikéből az derül ki, a home office mellett szóló legfőbb érv a munka és a magánélet könnyebb összehangolása. Ez elsősorban a 35–54 éves munkavállalókra igaz, de az Y generáció, tehát a 25–34 éves korosztály 45 százaléka is a rugalmas munkavégzést jelölte meg az elsődleges elvárásként munkáltatójától. A rugalmas munkaidő a munkavállalók 83 százalékának vonzó, míg az otthoni munkavégzés 77 százalékuknál lehet döntő szempont a munkahely kiválasztásánál. A válaszokból tehát egyértel­műen kiderül: már a járvány megjelenése előtt is óriási igény volt a távmunkára és a rugalmasságra, a korlátozó intézkedések tapasztalatai óta pedig elvárássá vált az atipikus munkavégzés kiterjesztése. A kutatások szerint az alkalmazottak alig húsz százaléka számolt be a munkavégzés akadályozásáról, a home ­office hátrányáról.

A karanténintézkedések során megszerzett szubjektív tapasztalatok alapján a munkavállalók egyértelműen a családdal együtt töltött időt emelték ki a korlátozások legkedvezőbb hozadékaként. Sokan a munkába járással eltöltött idő megspórolása miatt dolgoznának továbbra otthonukban, mivel a legtöbb válaszadó saját megítélése szerint az elvárhatónál jóval többet utazik munkahelyére, ráadásul a bejutás jellemzően stresszel is jár, de a környezetvédelem szempontjából sem előnyös.

A home office-ra már a járvány megjelenése előtt is óriási igény volt
Fotó: Reuters

A koronavírus megjelenése már a dolgozók 65 százalékának mindennapjaiba beépült: az OTP Bank felmérése szerint ők elsősorban a járványtól való félelem ­miatt maradnának otthonukban. Közülük többen azért, mert az egyéni közlekedést nem támogatja a munkáltatójuk, a közösségi közlekedési eszközökön pedig nem érzik magukat biztonságban a vírustól. Az Allianz kutatása pedig arra mutatott rá, az otthoni munkavégzés mellett a többség azt az érvet is felhozta, hogy tovább alhat, munkájának hatékonyságát pedig növeli, hogy nem kell időt pazarolni az udvariaskodó munkahelyi beszélgetésekre.

Az is egyértelmű, hogy a magyar munkavállalók nem szeretnék elkötelezni magukat sem az irodai, sem az otthoni munka mellett, tehát a munkavégzés helyének megválasztását rugalmasan kezelnék. A munkáltatók pedig a munkahelyi, irodai tumultus elkerülése és az esetleges költségcsökkentés miatt egyre inkább belemennek ebbe a rugalmasságba.

Részben emiatt is fontos, hogy a tervek szerint az otthoni munkavégzés részletes szabályozását a kormány a legrugalmasabb feltételekkel képzeli el, vagyis a munkaadók és a munkavállalók egyéni alkuja szerint vagy kollektív szerződésben meghatározott keretek között. A járvány megjelenése előtt is volt lehetőség a távmunkára, ám a foglalkoztatók – hasonlóan a többi kelet-közép-európai országhoz – nem támogatták az otthoni munkavégzést a bizalom és az ellenőrizhetőség hiánya miatt. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt ugyan gyorsan sikerült alkalmazkodni a home office-hoz, ám a szabályozás módosítása már nem ilyen egyszerű: ki kell dolgozni a részletes adatvédelmi és munkavédelmi, munkabiztonsági iránymutatásokat, az ellenőrzéssel és a szankcio­nálással kapcsolatos intézkedéseket.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék

A baloldalhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, amiért a kormány a veszélyhelyzeti intézkedések között lehetővé tette, hogy a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodások alapján eltérhessen a veszélyhelyzet alatt a munka törvénykönyvétől (Mt.). Azzal érvelnek, hogy a munkáltatók az alkalmazottak kiszolgáltatottsága miatt visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. A korábbi, ezzel kapcsolatos beadványt az Alkotmánybíróság elutasította. Szakértők korábban többször elmondták, amennyiben nincs az Mt.-t érintő veszélyhelyzeti intézkedés, akkor az otthoni munkavégzés szinte azonnali elrendelésére sem lett volna lehetőség, ami érdemben segítette a járvány megfékezését és az elhunytak alacsonyabb számadatait.