
Fotó: Reuters
A koronavírus megjelenése már a dolgozók 65 százalékának mindennapjaiba beépült: az OTP Bank felmérése szerint ők elsősorban a járványtól való félelem miatt maradnának otthonukban. Közülük többen azért, mert az egyéni közlekedést nem támogatja a munkáltatójuk, a közösségi közlekedési eszközökön pedig nem érzik magukat biztonságban a vírustól. Az Allianz kutatása pedig arra mutatott rá, az otthoni munkavégzés mellett a többség azt az érvet is felhozta, hogy tovább alhat, munkájának hatékonyságát pedig növeli, hogy nem kell időt pazarolni az udvariaskodó munkahelyi beszélgetésekre.
Az is egyértelmű, hogy a magyar munkavállalók nem szeretnék elkötelezni magukat sem az irodai, sem az otthoni munka mellett, tehát a munkavégzés helyének megválasztását rugalmasan kezelnék. A munkáltatók pedig a munkahelyi, irodai tumultus elkerülése és az esetleges költségcsökkentés miatt egyre inkább belemennek ebbe a rugalmasságba.
Részben emiatt is fontos, hogy a tervek szerint az otthoni munkavégzés részletes szabályozását a kormány a legrugalmasabb feltételekkel képzeli el, vagyis a munkaadók és a munkavállalók egyéni alkuja szerint vagy kollektív szerződésben meghatározott keretek között. A járvány megjelenése előtt is volt lehetőség a távmunkára, ám a foglalkoztatók – hasonlóan a többi kelet-közép-európai országhoz – nem támogatták az otthoni munkavégzést a bizalom és az ellenőrizhetőség hiánya miatt. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt ugyan gyorsan sikerült alkalmazkodni a home office-hoz, ám a szabályozás módosítása már nem ilyen egyszerű: ki kell dolgozni a részletes adatvédelmi és munkavédelmi, munkabiztonsági iránymutatásokat, az ellenőrzéssel és a szankcionálással kapcsolatos intézkedéseket.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék
A baloldalhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, amiért a kormány a veszélyhelyzeti intézkedések között lehetővé tette, hogy a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodások alapján eltérhessen a veszélyhelyzet alatt a munka törvénykönyvétől (Mt.). Azzal érvelnek, hogy a munkáltatók az alkalmazottak kiszolgáltatottsága miatt visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. A korábbi, ezzel kapcsolatos beadványt az Alkotmánybíróság elutasította. Szakértők korábban többször elmondták, amennyiben nincs az Mt.-t érintő veszélyhelyzeti intézkedés, akkor az otthoni munkavégzés szinte azonnali elrendelésére sem lett volna lehetőség, ami érdemben segítette a járvány megfékezését és az elhunytak alacsonyabb számadatait.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!