Folytatja a válságkezelést az EKB

Változatlanul tartotta a kamatokat az Európai Központi Bank, a vezetőség emellett jelezte, hogy felhasználják a megnövelt eszközvásárlási keretet a válság hatásainak enyhítésére. A befektetők megnyugodtak: az olasz kötvényhozamok négy hónapos mélypontra estek.

Az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülése után a bank elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatón számolt be a döntésekről, azok okairól és a válságból való kilábalás várható folyamatáról. Elmondta, hogy a jegybanki kamatok egész addig a jelenlegi különösen alacsony, nulla, mínusz fél százalékos szinten maradnak, amíg az eurózóna inflációja nem közelít a jegybanki célként meghatározott két százalékhoz. Egyúttal hozzátette, hogy a nemrég 1350 milliárd euróra növelt rendkívüli eszközvásárlási keretet sem csökkentik, sőt, valószínűleg fel is használják az egészet.

Ez lényeges könnyítés az erősen eladósodott tagállamoknak, mindenekelőtt Olaszországnak, amelynek adóssága olyan nagy, hogy azt csak alacsony kamatszint mellett képes finanszírozni. Az EKB kötvényvásárlásai emelik a kötvények árfolyamát, azaz csökkentik hozamát, és a bejelentést követően az olasz tízéves kötvényhozam le is csökkent az utoljára a válság előtt látott, 1,24 százalékos szintre.

Lagarde hangsúlyozta, hogy az EKB minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy az eurózóna minden polgárát segítse a jelenlegi nehéz időszakban. Az egyes tagállamok gazdasági visszaesése és válságból való kilábalása között jelentős eltérések vannak, ugyanakkor abban bízik, hogy a harmadik negyedévben már általános lesz a növekedés az eurózónában. A válság előtti szintre való visszaállás szerinte lassú lesz, ugyanakkor szóba került az is, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzet miatt megnövekedő államadósság kezelésére tervet kell kidolgozniuk az egyes országoknak.

Ez lényegében azt az üzenetet hordozza, hogy míg rövid távon a válság okozta nehézségek leküzdését támogatja az EKB, az indokoltnál nagyobb eladósodást nem támogatja, ezért messze nem is bocsát ki olyan mennyiségű fedezetlen pénzt, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Utóbbi korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett márciusban, és jóllehet most már jóval szerényebb mértékben vásárol, mint eleinte, a néhány hónap alatt piacra kerülő háromezer-négyezer milliárd dollár lényegesen több, mint az EKB 1350 milliárd eurós teljes kerete.

A Fed óriási pénzkibocsátásának eredményeként elsősorban az amerikai tőzsdék úgy szárnyalnak, mintha a legnagyobb gazdasági fellendülés zajlana, ám már középtávon a dollár gyengülése várható. Az EKB megfontoltabb programja ezzel szemben az euró stabilitását valószínűsíti a következő években, különösen, ha az olasz adósságproblémát is kezelni tudják hosszabb távon is.