Szükség volt a raktárakra a járvány idején

Már a járványhelyzet elején is látszott, hogy az ipari-logisztikai ingatlanokat kevésbé fogja sújtani a válságos időszak, és az elmúlt hónapok folyamatai ezt igazolták is. Az online kereskedés felfutásával soha nem látott kereslet mutatkozott a raktárhelyiségekre, a tervezett beruházások, épületátadások pedig azóta is folyamatosak. Aki raktárt bérelne, bajosan találna megfelelő méretűt Budapesten és környékén.

Noha az ingatlanpiac némely területét érzékenyen érintette a koronavírus-járvánnyal kialakuló válságos időszak, az ipari-logisztikai ingatlanok kivételt jelentenek ez alól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a járványhelyzet tetőfoka idején, április végén közzétett jelentésében azt közölte, hogy az ingatlanpiacon zajló nagy változások ellenére a raktárhelyiségek, logisztikai ingatlanok az online kereskedés jelentős bővülésével az egyetlen olyan területet jelentik, ahol kedvező folyamatok is látszanak. Budapest és agglomerációjának ipari-logisztikai piacát kínálathiány jellemezte az elmúlt évek gazdasági erősödésével, az elérhető helyiségek kihasználatlansága alig két százalék volt 2019 végén. A veszélyhelyzet időszakát magunk mögött hagyva érdemes felidézni a jegybank ehhez kapcsolódó megállapításait. E szerint az építés alatt álló, 181 ezer négyzetmétert kitevő fejlesztések negyedére volt megkötött előbérlet már 2019 végén. Amennyiben az összes, még elérhető, építés alatt álló fejlesztés bérlő nélkül készülne el ebben az évben, az ingatlanoknak akkor is csak 7,3 százaléka állna üresen, ami nem tekinthető túlzottan magas szintnek.

Mostanra azonban már jól látszik, hogy erről szó sincs. A Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának (BIEF) adatai szerint a tervezett átadások megtörténtek, és jelentős volt a bérlői aktivitás. A 2020. második negyedévi átadásokkal több mint 64 ezer négyzetméterrel bővült a főváros és környékének kiadási célú ipari ingatlanállománya. Ez négy ipari park új épületekkel bővülését jelentette. A teljes bérlői kereslet csúcsokat döntött: meghaladta a 200 ezer négyzetmétert, ami kétszerese az előző év azonos időszakában mért értéknek, és 17 százalékkal magasabb, mint az előző négy év második negyedéves átlaga. A BIEF az április–júniusi időszakban 22 ügyletet rögzített, ezek közül nyolc is tízezer négyzetméternél nagyobb területről szólt. A szóban forgó három hónapban a kereslet csaknem felét új szerződéskötések tették ki.

Érdekes az is, hogy az üresedési mutató június végére a jelentős új átadások ellenére csökkent, jelenleg 2,6 százalékot tesz ki. Ez az előző negyedévvel összevetve kis csökkenést, éves viszonylatban 0,45 százalékos növekedést jelent. A BIEF összegzése szerint a második negyedév végén mintegy 61 ezer négyzetméternyi ipari terület állt üresen Budapesten és agglomerációjában, de csupán egyetlen olyan épület található ezek között, ahol a kiadatlan terület meghaladja az ötezer négyzetmétert.