Több szempontból is előtérbe került a bérlakáshelyzet az elmúlt időszakban. Az Országgyűlés a napokban fogadta el a rozsdaövezetekben épülő lakások kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adójáról szóló kormány-előterjesztést. A lakásáfa csökkentésének célja – többek között – az volt, hogy a barnamezős területek megújításával elérhető árú és lakbérű otthonok épüljenek Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. A kiadó bérlakáskínálat bővítését szolgálja, hogy a rozsdaövezeti bérleményekre a lakásbérletek áfamentessége is él.
A kiadásra kínált magánlakások bérleti díja az elmúlt években gyakorlatilag megkétszereződött a fővárosban és a nagyobb egyetemi városokban. Főként Budapesten ebben jelentős szerepet játszott a rövid távú lakáskiadás elterjedése, ugyanakkor most ez az árfelhajtó tényező is megszűnhet. Szintén a napokban döntött ugyanis az Országgyűlés arról, hogy a települések, a budapesti kerületek és a fővárosi önkormányzat augusztus 1-jétől megállapíthatja, hogy egy naptári évben legfeljebb hány napra adható ki magánszállás és egyéb szálláshely a saját területén. Ha az egyes önkormányzatok szigorú, 120 vagy akár csak 90 napos határt szabnak ennek, az az airbnb-ztetés jelentős visszaszorulásához fog vezetni. Mivel ezzel számos, korábban turisztikai célra kiadott ingatlan kerülhet vissza a hosszú távra kiadott lakások körébe, a lépés minden bizonnyal csökkenteni fogja a belső kerületekben a bérleti díjakat és áttételesen a lakásárakat is.
A mostani intézkedések előtt az elmúlt években is több lépés történt a lakásbérlők helyzetének javítására. – Megszűnt a lakásbérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulás, ami ösztönzőleg hat a magánbérlemények kínálatának növekedésére. Ezenkívül adókedvezmények támogatják a vállalati bérlakások, valamint a munkásszállások kialakítását, fenntartását. – A kormány pályázati úton, közvetlenül is támogatja a munkásszállások kialakítását – közölte nemrég Tállai András. A pénzügyminiszter-helyettes Mesterházy Attila (MSZP) parlamenti írásbeli kérdésére válaszolva arra is felhívta a figyelmet, hogy az első Orbán-kormány bérlakásprogramjában hatvanmilliárd forintból 12 ezer bérlakás létesült. – Ezt a programot a szocialista vezetésű kormány megszüntette. Az ön pártja 2002–2010 között nem egészen háromszázmillió forintot költött saját bérlakásprogramjára – jegyezte meg a politikus.
