Majdnem harmadával, 28 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Európába a 2020. január és május közötti időszakban Oroszországból, mint egy évvel korábban, de ez nem okozott ellátási problémát. A fogyasztás egy részét ugyanis január óta az ukrán tranzitszerződés körüli bizonytalanság okán korábban felhalmozott tárolói készletekből fedezték az országok, de a koronavírus-járvány miatti gazdasági leállás miatt jóval alacsonyabb is volt a vásárlói igény a tavaly májushoz képest – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi elemzésében, amelyben hozzátették, hogy emellett folytatódott a cseppfolyós földgáz (LNG) hónapok óta tartó intenzív Európába áramlása. Magyarországon ugyanakkor a korábbi évek átlagát mutatta a gázfelhasználás, mert két tényező ellensúlyozta a pandémia nyomán leálló gazdaság keresletcsökkenését. Egyfelől az átlagosnál kissé hidegebb volt az időjárás ebben az időszakban, másrészt pedig – részben szintén a hűvös miatt – a tavaly májushoz képest 17 százalékkal több földgázt fogyasztottak a nagyerőművek.
Miközben májusban a felhasználás 1,9 terawattórával (TWh) csökkent áprilishoz képest, a nettó import csak 560 gigawattórával (GWh) volt kevesebb. Az import 0,9 TWh-val, az export 1,45 TWh-val nőtt áprilishoz képest. Mindkét irányban az ukrán ponton regisztrálták a jelentős növekedést. Hazánkban májusban folytatódott a betárolás, és közel 1,3 TWh-val tároltak le többet az áprilisinál, így a hónap során 3 TWh-val nőtt a készlet. Ez csak harmada a tavaly májusban betárolt mennyiségnek és fele a két évvel ezelőtti hasonló időszakinak, ugyanakkor most jóval magasabb szintről indult a betárolás, ezért május végével a hazai tárolók már háromnegyedig teltek meg. A május közepi mennyiség 4,7, a júniusi ötmilliárd köbméter. Ez több annál, mint amennyire szükség van a hazai piac téli zavartalan ellátására. Ugyanakkor piaci alapon és külföldre szállítási céllal továbbra is érdemes lehet tárolni a jelenlegi túlkínálatos időszakban – jegyzik meg az elemzés készítői.