Magyarországon az elmúlt egy évtizedben kialakultak az egyensúlyi felzárkózáshoz, valamint a versenyképességi fordulathoz szükséges stabil makrogazdasági alapok – áll a jegybank versenyképességi jelentésében. A 2010-es költségvetési, valamint a 2013-as monetáris politikai fordulat megteremtette az egyensúlyi felzárkózás feltételeit. Az elmúlt években – az MNB célzott programjainak segítségével – erősödött a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása, egészséges szerkezetben nőtt a hitelezési aktivitás, diverzifikálódott a tőkepiac és folytatódott a hazai lakossági tulajdon részarányának növekedése az államadósságon belül. A vállalatok adóterheinek csökkentése, valamint a kedvező monetáris kondíciók hozzájárultak a kkv-szektor termelékenységének uniós és régiós átlagot meghaladó emelkedéséhez. A munkát terhelő adók jelentős csökkentése egyszerre ösztönözte a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát, aminek köszönhetően 2019-ben Magyarországon lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás. A demográfiai folyamatok terén pozitív fejlemény, hogy a termékenységi ráta a 2011. évi 1,2-ről 1,5-re emelkedett 2018-ig, amelyet a családtámogatások bővítése támogatott. Hazánkban az utóbbi években versenyképes digitális infrastruktúra épült ki, ez hozzájárult az adóelkerülés csökkentéséhez, és lehetővé tette az e-közigazgatás fokozatos fejlesztését.
– Magyarország 47,4 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között a jegybank versenyképességi rangsorában, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól – mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója.
Fotó: Havran Zoltán
A rangsor élén a skandináv országok mellett Hollandia áll, a lista végén pedig Románia, Görögország és Bulgária. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 67,3 pontot ér el a lehetséges százból.
Az elért eredmények ellenére több területen is további erőfeszítésre van szükség a versenyképességi fordulat teljes mértékű végrehajtásához. Továbbra is fontos feladat a magyar kkv-k termelékenységének növelése, ami egy digitális ugrást támogathat. A sikeres felzárkózáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke folyamatos biztosítása. Ezért rövidtávon kiemelten fontos a munkaerőpiac rejtett tartalékainak kiaknázása, például az atipikus foglalkoztatási formák, és az országon belüli mobilitás ösztönzésével. A versenyképességi fordulathoz hosszú távon a lakosság egészségügyi állapotának javítása, a munkaképes korú népesség növekedését biztosító demográfiai fordulat, és a modern kor kihívásainak megfelelő oktatási rendszer járul hozzá. A pénzügyi közvetítő rendszer eszközarányos működési költsége a legmagasabb az Unióban, ami magas lakossági hitelkamatfelárral párosul. A digitalizáció fejlesztése javítaná a szektor költséghatékonyságát, árazását és a hatékonyabb forrásallokációt. Az állami szektor az e-közigazgatás kiépítésének folytatásával, az adminisztrációs költségek további csökkentésével, a gazdaság fehérítésével, valamint a modern infrastruktúra, a hatékony energiafelhasználás és a zöldgazdaság támogatásával járulhat hozzá a termelékenység növeléséhez.
