Rekordmélyen az orosz alapkamat

Több lépésben csökkentette az alapkamatot az orosz jegybank március óta. A rubel a legutóbbi vágást követően stabil maradt, noha korábban alacsony olajár mellett csak magas kamattal lehetett megvédeni. A válság hatására Európa-szerte csökkennek a nemzeti irányadó ráták.

Tovább lépdelhet a moszkvai központi bank az elkezdett úton Fotó: Makszim Sipenkov Forrás: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Az orosz jegybank múlt héten 4,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami ugyan a nálunk az utóbbi években megszokotthoz képest magasnak tűnik, a modern kori Oroszország történetében a legalacsonyabb érték. Ráadásul nem is egyszeri intézkedésről van szó: március óta ez a harmadik csökkentő lépés, így nem zárható ki, hogy tovább mérséklődik a kamatláb.

A Szovjetunió megszűnésekor a rendszert váltó Oroszország hiperinflációval nézett szembe, majd később, főleg az olajár 15 évvel ezelőtti heves emelkedése idején stabilizálódott a gazdasági helyzet, a kamatszint tartósan 6,5 százalékra állt be. A 2008-as válság átmenetileg megemelte a szintet, és rontott a gazdasági mutatókon. Ám később, amikor újra bőven a hordónkénti száz dollár fölé került az olajár, az olaj- és földgázexporttól erősen függő orosz gazdaság ismét stabilizálódott, a kamat öt százalékig csökkent.

A magas olajárnak azonban 2014-ben ismét búcsút kellett mondani, sőt 2015 elejére valósággal összeomlott a nyersanyag értéke. Oroszország gazdaságát ez rendkívüli mértékben megviselte, a rubel zuhanni kezdett, az infláció elszállt, jelentős költségvetési hiány alakult ki. A kamatot hirtelen 15 százalékig kellett emelni, hogy a rubel árfolyamát stabilizálni tudják, ugyanakkor megkezdték a költségvetés kiigazítását, és általában is az orosz gazdaság hozzáigazítását az alacsonyabb olajárakhoz. Ez végül sikerrel járt, olyannyira, hogy amikor tavaly újra lejtmenetbe fordult, majd idén összeomlott az olajár, már nem volt jelentős rubelgyengülés, így kamatot sem kellett emelni, sőt folytatni lehetett a mérséklését.

Tovább lépdelhet a moszkvai központi bank az elkezdett úton
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Mindez azt is mutatja, hogy a piacok egyre inkább elfogadják, hogy a fejlett országok után most azok az államok is elmozdulnak az alacsonyabb szintek felé, ahol ez korábban ismeretlen volt. Európa ebben élen jár: kontinensünkön egyre kevesebb olyan ország található (jelenleg tíz), ahol egy százaléknál magasabb jegybanki alapkamat van érvényben. Nézzük, melyek is ezek! A legmagasabb kamatszint Törökországban van 8,25 százalékkal, de már ez is jelentős csökkenést jelent a másfél évvel ezelőtti 24 százalékhoz képest. A rendkívül magas szintet a török líra árfolyamának zuhanása kényszerítette ki annak idején. Második helyen áll Belarusz 7,75 százalékkal, majd Ukrajna következik 6 százalékkal. Negyedik Oroszország a jelenlegi 4,25 százalékkal, ötödik Moldova 3,25 százalékkal. Bosznia-Hercegovina kamatszintje 2,85 százalék, Horvátországé 2,5 százalék, majd Románia következik 1,75 százalékkal. Másfél, illetve 1,25 százalék az alapkamat Macedóniában, illetve Szerbiában, Izlandon pedig kereken 1 százalék.

Európa minden más országában ennél alacsonyabb a szint, az eurózónában, Svédországban és Norvégiában, valamint Bulgáriában kereken nulla, Dániában és Svájcban egyenesen negatív: –0,6, illetve –0,75 százalék az alapkamat. A jelenlegi trendek alapján valószínűsíthető, hogy a most még 2-3 százalék feletti kamattal rendelkező néhány országban a közeljövőben még jelentős tere lehet a csökkentésnek.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – számolt be erről lapunk is – öt bázisponttal, 0,6 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot a múlt héten. Az elmúlt hónapokban, ahogyan szinte minden jegybank vágott, a cseh (0,25 százalék) és a lengyel (0,1 százalék) is a magyarországi szint alá vitte le az alapkamatot, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig nulla százalékra csökkentette a kamatcélt. A lépések általában azt a célt szolgálják, hogy serkentsék a koronavírus-járvány sújtotta gazdaságokat.